A néppártiak egyik kérdése az erősen megkurtított költségvetésű Európa a Polgárokért elnevezésű uniós program további finanszírozhatóságával, a másik pedig az oktatáspolitikai jellegű bolognai folyamatban rejlő lehetőségekkel kapcsolatos. Ez utóbbi vonatkozásban a kérdés kitér az egyetemi hallgatók és a foglalkoztatottak mobilitásának ügyére is.
A liberálisok a magyar médiatörvénynek az alapvető jogokkal való összhangját tudakolták – azzal összefüggésben szóvá téve az idén júliusban bevezetett reklámadót is –, valamint a magyar oktatáspolitikai változtatásokat bírálták. A médiatörvényt illetően a kérdés megfogalmazói utaltak arra, hogy a magyar biztosjelölt a meghallgatáson elmondta: a magyar kormány részéről ő folytatta a tárgyalásokat az Európa Tanáccsal, és az egyeztetést követő módosítások nyomán a jogszabály immár maradéktalanul megfelel az EU értékeinek.
A kérdezők ezután négy tényállítást tettek, és azt tudakolták, miként nevezhető ezek fényében a magyar jogi szabályozás az európai értékekkel összhangban állónak.
A kérdezők ezen négy tényállítása a következő:
• minden médiának regisztráltatnia kell magát, beleértve az olyan online médiát is, mint a fórumok és blogok;
• minden média köteles kiegyensúlyozottan beszámolni az országos és európai eseményekről;
• a médiahatóság politikai ellenőrzés alatt áll a kinevezési eljárás révén;
• ez év júliusban olyan adójogszabályt vezettek be, amely az Európai Bizottság szerint közvetlenül érinti a kevés számú olyan magyarországi médiacsatorna egyikét, amelyet semlegesnek tartanak, mert nem követ kormánypárti vonalat, vagyis az RTL-t.
A liberálisok második kérdése szerint a magyar oktatáspolitika nagyon ellentmondásos, az általános iskolai oktatás túlzott centralizáltsága, a tankönyvek tartalmának ellenőrzése, az egyház fokozott oktatási szerepe jellemzi.
A kérdésben szóvá tették a hallgatói szerződések rendszerét is, azt a mozgásszabadság elvével ellentétben állónak minősítve. Emlékeztettek arra, hogy Navracsics a meghallgatáson azt mondta, fellépne az ellen, ha Európa-ellenes tendencia mutatkozna a magyar oktatási rendszerben. A liberális kérdezők szerint ez a kijelentés a magyar oktatáspolitika problémáinak a puszta létezését is tagadja.
A magát „Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európájá”-nak nevező frakció egyfelől azt tudakolta, hajlandó-e Navracsics hivatalosan és nyilvánosan kijelenteni, hogy a magyar médiareformnak és az igazságügyi rendszer reformjának az eredeti, általa sugallt változata ellentétben állt az EU alapjogi chartájával, és ennek kapcsán „kész-e hivatalosan és nyilvánosan elítélni azt, valamint hivatalosan elhatárolódni pártjának, a Fidesznek, a magyar kormánynak és Orbán Viktor miniszterelnöknek az álláspontjától”. E frakció másik kérdése az oktatási infrastruktúra finanszírozásának a lehetőségeire vonatkozott a költségvetési megszorítások idején.
A magyar jelöltnek vasárnap este 9-ig el kell juttatnia írásbeli válaszait a pótlólag feltett kérdésekre. Ezeket az EP oktatási és kulturális bizottsága hétfő délután megvitatja, majd szavazással dönt arról, hogy támogatja-e a jelöltet.
Navracsics Tiborhoz hasonlóan további írásbeli kérdéseket kap a cseh Vera Jourová, akit igazságügyi, fogyasztóvédelmi és nemi egyenlőségért felelős biztosnak jelöltek.
Egyelőre nem ismeretes az állásfoglalás a francia szocialista párti Pierre Moscoviciről, akit csütörtök délelőtt hallgattak meg. A gazdasági és pénzügyi biztosnak jelölt politikust illetően egyelőre csak egy olyan néppárti állásfoglalást adtak ki, miszerint „alig bizonyult meggyőzőnek”, a szociáldemokrata közlemény szerint viszont „kitűnő biztos” lenne.
