A miniszter a konzervatív osztrák lapnak nyilatkozva a keleti nyitással kapcsolatban kiemelte, hogy leginkább a munka tiszteletét kellene megtanulni ezektől az államoktól.
Egyértelmű, hogy az orosz–ukrán konfliktus nem enyhül, eközben pedig Európa és leginkább Közép-Európa gazdaságai szenvednek – mondta Szijjártó Péter a Moszkva elleni szankciókról a Financial Timesnak; emellett korábban Putyin ellenfele, Hodorkovszkij azt hangsúlyozta, hogy a büntetőintézkedések csak megerősítik Putyint.
Az Oroszország elleni szankciókról úgy nyilatkozott, hogy az uniós külügyminiszterek közös döntést hoztak, melynek megváltoztatásához közös határozatra van szükség. A megszorítások nem hozták meg a várt eredményt, hiszen a helyzet nem javult, az európai és benne a magyarországi gazdaság is megérzi a szankciók hatását – fogalmazott.
Kiemelte: Magyarország egyebek között azért is különösen érdekelt a konfliktus minél előbbi, diplomáciai úton való megoldásában, mert Oroszország a harmadik legfontosabb gazdasági partnere. Hangsúlyozta, hogy a megoldást nem a szankciók, hanem a tárgyalások hoznák meg. A miniszter szerint az Európai Unió érdeke az lenne, hogy Oroszországgal stratégiai együttműködést alakítson ki.
A bankadóval kapcsolatban a miniszter kifejtette, hogy 2010 óta új, szilárd és stabil adórendszer van érvényben Magyarországon, amely a valódi közteherviselésen alapszik. A földtörvényről szólva, amellyel kapcsolatban az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárás indított hazánk ellen, Szijjártó Péter rámutatott: a kormány által hozott intézkedés megfelel az európai normáknak, nem ütközik uniós alapjogokba és számos ország gyakorlatát alkalmazza.
Az interjút készítő Christian Ultsch szerint a földtörvény rendelkezései a jogbiztonság hiányának benyomását keltik, amire a miniszter úgy reagált, hogy éppen ellenkezőleg: a törvénytelen helyzetnek akarnak vele véget vetni. Elmondta, hogy az ország együttműködik az Európai Bizottsággal, és be fogja nyújtani a törvény mellett szóló érveket.
A tárcavezető visszautasította azt a kérdésben megfogalmazott vádat, amely szerint Magyarországon politikai támadás folyna a civil szervezetek ellen. Mint mondta, a nyolcvanezer szervezet közül csak néhány ügyében folyik vizsgálat azon gyanú alapján, hogy nem törvényes módon használtak fel közpénzeket.
Az Orbán Viktor tusnádfürdői beszédében említett illiberális demokrácia fogalmát firtató kérdésre válaszolva Szijjártó Péter azt hangoztatta, hogy az eddigi jóléti modell helyett a munkaalapú, „workfare” társadalomé a jövő, amelyben a munkában szerzett érdemek és nem a különjogok számítanak. A politikus kiemelte, hogy tisztelik az egyén jogait, de ugyanilyen fontosnak tartják a közösségét is.
Európának vissza kell térnie a keresztényi értékekhez, hogy visszaszerezze versenyképességét – jelentette ki a miniszter.
