A Majdan-tüntetések első évfordulójára emlékezett Kijev

Ötpárti koalíciós megállapodást írtak alá a Nyugat-barát pártok, melyben rögzítették az ország NATO-csatlakozási szándékát.

Jehor Szoboljev, az újonnan megválasztott parlament egyik képviselője is megerősítette a Facebookon, hogy a koalíciót alkotó pártok úgy határoztak, célul tűzik ki Ukrajna NATO-csatlakozását.

A legfrissebb, november első felében készített közvélemény-kutatás eredménye szerint az ukránok 51 százaléka támogatja az ország NATO-csatlakozását és csupán 25 százalékuk ellenzi. A többi megkérdezett bizonytalan vagy nem venne részt egy erről szóló népszavazáson.

Péntekre virradó éjjel öt párt – Petro Porosenko Blokkja, az Arszenyij Jacenyuk kormányfő vezette Népi Front, a lembergi (lvivi) polgármester Önsegítés (Szamopomics), Oleh Ljasko radikális pártja és a Julija Timosenko vezette Haza párt képviselői írták a koalíciós megállapodás szövegtervezetét.

Az eddig kiszivárgott információk szerint a koalíciós megállapodás egyebek mellett tartalmazza a képviselői és bírói mentelmi jog megszüntetését célzó, valamint az államfő alkotmányos vád alá helyezésének (impeachment) rendjéről szóló törvényjavaslatok kidolgozását és elfogadását, továbbá a gazdaság rendbetétele érdekében teendő lépéseket és a közigazgatás decentralizációját.

Vitalij Kovalcsuk, a koalíciós megállapodás kidolgozására létrehozott munkacsoportban Petro Porosenko Blokkját képviselő politikus hangsúlyozta, hogy az öt párt együtt nem egyszerű, hanem kétharmados többséggel bír majd az új összetételű törvényhozásban. Megjegyezte, hogy a tető alá hozott megállapodás az elkövetkező öt évre tartalmaz útmutatókat. A politikus utalt arra, hogy a megállapodást mindenképpen a Majdan-tüntetések kezdetének első évfordulójára, vagyis péntekre el akarták készíteni, mert ennek szimbolikus jelentőséget tulajdonítottak az európai integrációt támogató politikai pártok.

A képviselő reményét fejezte ki, hogy a koalíciós megállapodást aláírják november 27-én, az új összetételű parlament első ülésnapján.

Még nagyobb árat fizet és elszigetelődik Oroszország, ha tovább élezi a kelet-ukrajnai konfliktust – jelentette ki ma Joe Biden amerikai alelnök Kijevben Petro Porosenko ukrán államfővel közösen tartott sajtótájékoztatóján.

Rámutatott arra, hogy a világközösség szankciókkal próbálja rábírni Moszkvát Ukrajna szuverenitásának és területi épségének tiszteletben tartására. Az amerikai politikus szerint Oroszország ahelyett, hogy teljesítené a konfliktus rendezésében vállalt kötelezettségeit, „egyre provokatívabb cselekményekhez” folyamodik, és még kevésbé tartja magát a rendezésről szóló minszki megállapodáshoz, amelyet aláírt.

Felszólította Moszkvát, hogy a fehérorosz fővárosban született megállapodásnak megfelelően tartsa be a tűzszünetet, vonja ki katonáit és fegyvereit Ukrajna területéről. Biden leszögezte továbbá, hogy az Egyesült Államok sohasem ismeri el a bekebelezett Krím félsziget Oroszországhoz tartozását.

Porosenko a maga részéről kijelentette, hogy a minszki formátumot tartja a legelfogadhatóbbnak a kelet-ukrajnai válság rendezésére. A szeptemberi minszki tárgyalásokon Kijev, a kelet-ukrajnai szakadárok, Moszkva és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselői vettek részt.

Az ukrán belpolitikai helyzetre rátérve az alelnök szorgalmazta, hogy mielőbb alakuljon meg az új kormány. Porosenko hangsúlyozta, hogy hat napon belül meg kell határozni az új koalíciós kormány összetételét, vagyis az új összetételű ukrán parlament első, jövő csütörtökre tervezett plenáris üléséig.

Biden a nap folyamán találkozott Arszenyij Jacenyuk miniszterelnökkel, valamint Porosenko társaságában sétát tett a Függetlenség terén.

A megmozdulás kezdetén becslések szerint mintegy 5-6 ezren gyűltek össze a főtéren. Hozzájuk később csatlakoztak az európai integrációt és hatalomváltást követelő tüntetőkből alakult önvédelmi egységek tagjai – mintegy kétezren –, akik a belváros egy másik teréről, a Mihajlovszka térről indulva vonultak a kijevi főtérre.

Mikola Azarov volt miniszterelnök tavaly november 21-én jelentette be, hogy kormánya leállítja Ukrajna európai társulásának felkészülési folyamatát. A bejelentés hírére még aznap este legalább másfél ezren vonultak ki tiltakozni a Függetlenség terére.

Az év elején már utcai összecsapásokba torkollottak az addig békés tüntetések. Február 18. és 20. között a rohamrendőrök és mesterlövészek tüzet nyitottak a tüntetőkre. Hivatalosan összesen 106 halálos áldozata lett a véres karhatalmi beavatkozásnak, ami miatt február 22-én a parlament eltávolította posztjáról Viktor Janukovics akkori elnököt.

A résztvevők a nemzeti zászlón kívül az önvédelmi egységek zászlóit és a piros-fekete lobogókat lengették.

A nagygyűlés a Majdan-tüntetések alatt kialakult szokás szerint közös imával kezdődött, majd Jevhen Niscsuk kulturális miniszter nyitotta meg a rendezvényt. A téren elhelyezett óriáskivetítőkön dokumentumfilmeket mutattak be az egy évvel ezelőtti eseményekről.

Az ország vezető politikusai nem vettek részt a főtéri nagygyűlésen, így sem Petro Porosenko államfő, sem Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök, sem parlamenti pártok vezetői nem voltak jelen.

A megemlékezés békésen zajlott, estig atrocitásokról nem érkezett hír.

A májusban megválasztott, új államfő, Petro Porosenko november 13-án rendelte el, hogy mostantól november 21-ről a méltóság és a szabadság napjaként emlékezzenek meg minden évben Ukrajnában.

Az elnök pénteken rendeletet írt alá, amelyben az „Ukrajna hőse” címet adományozta a Majdan-tüntetések végnapjaiban elesett tüntetőknek, akiket a „mennyei század” néven emlegetnek Ukrajnában.