Még jobban bekeményítene a brit Munkáspárt

Jelentősen szigorítanák az uniós bevándorlók szociális ellátásának egyes szabályait.

A terveket Rachel Reeves, a Labour árnyékkormányának munkaügyi miniszterjelöltje ismertette szerdán a Daily Mail című, erősen EU- és bevándorlásellenes nézeteiről ismert konzervatív brit tömeglap online kiadásán. A javaslatcsomag egyik fő pontja szerint az EU-társállamokból érkező munkavállalóknak a jelenlegi három hónap helyett legalább két évet kellene folyamatos munkaviszonyban eltölteniük Nagy-Britanniában, mielőtt munkanélkülieknek járó juttatásokért folyamodhatnának állásuk elvesztése esetén.

Ez messze túlmutat a Konzervatív Párt vezette brit kormány szintén jelentős szigorításokat tartalmazó jelenlegi tervein. A kormány nemrégiben egy hónapról három hónapra növelte azt az időtartamot, amelyet a külföldi EU-munkavállalóknak igazolt nagy-britanniai munkaviszonyban kell tölteniük ahhoz, hogy jogosulttá váljanak munkanélküliségi segélyre és több más szociális juttatásra, és a további szigorítási tervek között szerepel, hogy ezt az időszakot hat hónapra emeljék tovább.

Rachel Reeves a Labour ennél is jóval szigorúbb szabályozási terveit azzal indokolta, hogy a brit társadalombiztosítási rendszert nem a jelenlegihez hasonló méretű migrációra tervezték. A vezető munkáspárti politikus kilátásba helyezte azt is, hogy ha a párt a májusban esedékes parlamenti választáson kormányra kerül, elejét veszi annak, hogy a brit alkalmazottak hátrányos bérversenybe kerüljenek az alacsony bérért foglalkoztatott külföldi EU-munkaerővel.

A Munkáspárt ezért megerősítené a törvényben meghatározott brit minimálbér védelmét, és felszámolná azokat a munkaközvetítő ügynökségeket, amelyek csak külföldön toboroznak munkaerőt nagy-britanniai állásokra. A Labour mindemellett megtiltaná a családi pótlék kifizetését olyan külföldi EU-munkavállalóknak, akiknek gyermekei nem élnek Nagy-Britanniában.

A Nagy-Britanniában dolgozó külföldi EU-állampolgárok a legutóbbi becslések alapján több mint 34 ezer olyan gyermek után vesznek fel családi pótlékot, akik más országokban élnek – írta Rachel Reeves.
Az Európai Unió 2004-es keleti bővítése idején a Munkáspárt vezette akkori brit kormány döntött úgy, hogy nem él az átmeneti korlátozások lehetőségével, és azonnal megnyitotta a brit munkapiacot a közép- és kelet-európai új EU-tagállamok munkavállalói előtt.

A brit belügyminisztérium korabeli előrejelzése évi 5-13 ezerre taksálta a keletről érkező munkavállalók várható számát, hivatalos becslések szerint azonban a bővítés óta összesen 1-1,5 millió keleti EU-polgár települt le tartósan Nagy-Britanniában, és volt olyan év, amikor negyedmillióan érkeztek. Ma már vezető munkáspárti politikusok is rossz döntésnek tartják, hogy az akkori Labour-kormány nem alkalmazta a korlátozásokat. Jack Straw, a Munkáspárt egyik legtekintélyesebb veteránja, aki a 2004-es bővítés idején külügyminiszter volt, nemrégiben ezt a döntést „látványos hibának” nevezte.

A Konzervatív Párt vezette jelenlegi brit kormány az EU-n belüli szabad munkaerőmozgás egész rendszerének felülvizsgálatát követeli az Európai Bizottságtól. A hivatalos brit kormányzati álláspont szerint nem lehet feltételek nélküli jognak tekinteni a letelepedést és a munkavállalást más EU-tagállamokban.