Putyin szombaton kétoldalú megbeszélést folytatott a brit, az olasz és a kanadai miniszterelnökkel, valamint a francia államfővel.
A program lerövidítéséről a Putyin környezetében lévő orosz tisztségviselők tájékoztatták a sajtót, Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő ugyanakkor tagadta azokat a híreket, amelyek szerint az orosz államfő az őt ért bírálatok és a rá gyakorolt nyomás miatt hagyná el idő előtt a csúcstalálkozó színhelyét. „Ez mesebeszéd” – jelentette ki a szóvivő.
Visszaüthetnek az Oroszországgal szemben alkalmazott szankciók a nyugati országokra – idézi Vlagyimir Putyin figyelmeztetését a német ARD tévécsatornának adott interjúból az AP hírügynökség.
Az orosz elnök az interjút még a G20 csoport ausztráliai csúcstalálkozója előtt adta a német tévécsatornának. A szombaton adásba került interjúban Vlagyimir Putyin rámutatott arra, hogy az orosz bankok nyugati tőkepiaci hozzáférésének a korlátozása visszavetheti az Oroszországba irányuló exportot.
Az elnök kifejtette, hogy a tőkéhez jutás megnehezítése arra kényszerítheti az orosz bankokat, hogy az Ukrajnának nyújtott hiteleik idő előtti visszafizetését követeljék. Csak a Gazprombanknak például 3,2 milliárd dollár követelése van Ukrajnával szemben – mutatott rá.
Az orosz bankok ukrajnai követelése összesen mintegy 25 milliárd dollárra (20 milliárd euró) tehető.
Tény, hogy Putyin kénytelen volt sok bírálattal szembesülni a csúcs szombati kezdőnapján. Barack Obama amerikai elnök nyilvános beszédben azt mondta, hogy „az orosz agresszió fenyegetés a világnak”, Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke pedig egy sajtóértekezleten szólította fel Oroszországot, hogy vessen véget a szeparatisták fegyverrel és katonákkal való támogatásának.
Nem kertelt Stephen Harper kanadai kormányfő sem, aki – szóvivője szerint – azt mondta Putyinnak: „arra gondoltam, hogy kezet fogok önnel, de csak egyetlen dolgot mondok: ki kell vonulniuk Ukrajnából”. A szóvivő szűkszavú beszámolójából csak annyi derült ki, hogy Putyin válasza „korántsem volt kedvező”.
A csúcstalálkozó színhelyén a Kreml feje David Cameron brit miniszterelnökkel is folytatott négyszemközti megbeszélést. Erről csak annyit közölt az elnöki szóvivő, hogy mindketten szükségesnek tartották az Oroszország és a Nyugat között az ukrán válság miatt megromlott kapcsolatok „újjáépítését”.
Putyin külön találkozott Francois Hollande francia elnökkel. Az orosz államfő kijelentette: minimálisra kell csökkenteni a nemzetközi szinten keletkezett feszültségek negatív hatásait a két ország kapcsolatára. „Ma számos zűrzavar kavarja fel a világ ügyeit, álláspontjaink nem minden kérdésben egyeznek” – fogalmazott Putyin. Szerinte annál is inkább szükség van arra, hogy ismételten találkozzanak egymással, és vitassák meg ezeket a problémákat.
Hollande válaszában hangsúlyozta: mindent meg kell tenni az ukrán válság rendezése érdekében, folytatni kell azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Angela Merkel német kancellárral és Petro Porosenko ukrán elnökkel együtt tettek a viszály megoldásáért. Franciaország kész tevékenyen részt venni ebben, de csak egy feltétellel: ha sikerül eredményt elérni – tette hozzá. Az AFP szerint a két vezető „hűvös” kézfogással üdvözölte egymást találkozójuk előtt, a TASZSZ viszont azt írta, hogy a francia államfő tegeződött Putyinnal, és „kedves Vlagyimirnak” szólította.
Az orosz elnök négyszemközt beszélt Matteo Renzi olasz miniszterelnökkel. Erről csak annyi derült ki, hogy a felek aggodalmukat fejezték ki a délkelet-ukrajnai feszültség fokozódása miatt.
Részletesen kifejtette a délkelet-ukrajnai válsággal kapcsolatos orosz álláspontot Vlagyimir Putyin az Angela Merkel német kancellárral és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével tartott megbeszélésén.
Az orosz elnök a csúcstalálkozó esti programjának végeztével megbeszélést folytatott a német kancellárral és az Európai Bizottság vezetőjével – tájékoztatta a sajtót Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő. „Elsősorban az Ukrajna délkeleti részén kialakult helyzetről folytattak eszmecserét – mondta –, ennek keretében Putyin elnök aprólékosan elmagyarázta az orosz álláspontot ezzel a helyzettel kapcsolatosan.” Peszkov szerint „hosszas és részletekbe menő megbeszélésekről” volt szó.
Putyin és Merkel előbb négyszemközt két órán keresztül tárgyalt, majd csatlakozott hozzájuk Juncker is, és további két órán keresztül egyeztettek.
A Kreml feje az ARD német televízióban szombaton sugárzott interjújában kijelentette: Oroszország nem fogja hagyni, hogy az ukrán hadsereg megsemmisítse minden politikai ellenfelét. Ezzel a kelet-ukrajnai oroszbarát szeparatistákra utalt.
Beszélt az Oroszország elleni nyugati szankciók hatásáról is, hangoztatva, hogy ezek a büntető intézkedések az ukrán gazdaságot is padlóra küldik. „Ha európai és amerikai partnereink segíteni akarnak Ukrajnának, hogyan tehetik ezt úgy, hogy felszámolják ennek pénzügyi alapját, korlátozzák pénzügyi intézményeink kijutását a nemzetközi tőkepiacokra? Le akarják dönteni bankjaikat? Akkor ezzel Ukrajnát döntik le” – mondta Putyin. Utalt arra, hogy az orosz pénzintézetek 25 milliárd dollár kölcsönt nyújtottak az ukrán gazdaságnak.
