A luxemburgi székhelyű törvényszék – elsőfokú – döntésének indoklásában „eljárási okokra” hivatkozik, utalva elsősorban arra, hogy a 2001-ben létrehozott „feketelistát” a médiából leszűrt következtetések alapozták meg.
Azt is közölték, hogy a terrorlistás szankciók hatályát, köztük a Hamasz anyagi forrásainak befagyasztását a fellebbezési határidőig fenntartják, arra az esetre, ha ezalatt további intézkedésekről születne megállapodás.
A mostani döntés nem jelenti azt, hogy az unió elismerné a palesztin militáns csoport tevékenységét, és azt sem, hogy „lényegét tekintve” változott volna a Hamasz minősítése – közölte a bíróság.
Músza Abu Marzúk, az iszlamista szervezet második számú vezetője közleményben üdvözölte a döntést. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök viszont reagálásában kifogásolta a bíróság ítéletét, és kérte a Hamasz „azonnali” visszavételét a listára.
Az Európai Bizottság pedig közleményt adott ki, miszerint fellebbezni fog a bíróság döntése ellen, mert továbbra is terrorszervezetnek tekinti a Hamaszt. „Ez egy jogi döntés, nem pedig az Európai Unió kormányainak politikai döntése. Az EU a kívánt időben megfelelő kiigazító lépéseket fog tenni, esetleg fellebbez” – olvasható a közleményben.
Maja Kocijancic, a bizottság külügyi szóvivője pedig sajtótájékoztatóján azt mondta: „A jogi döntés egyértelműen eljárási kérdéseken alapul, és nem következik belőle, hogy a törvényszék ítélete miatt megváltozna a Hamasz azon jellemzése, hogy terrorszervezet. Az EU-nak két hónapja van fellebbezni a döntés ellen, és a szervezettel szembeni korlátozó intézkedések a bíróság újabb döntéséig fennállnak.”
A Hamasz 1987-ben alakult azzal a kimondott céllal, hogy felszabadítsák Palesztinát az izraeli megszállás alól, s létrehozzák a Gázai övezetet és Ciszjordániát is magában foglaló palesztin államot. A szervezet nem ismeri el Izrael állam létezési jogát.
