Európa amerikai nyomás alatt cselekszik

Alekszej Muhin orosz politológus szerint a Déli Áramlatról hozott döntés egyértelmű nyertese Törökország.

– Vlagyimir Putyin ankarai bejelentése Moszkva végleges döntése, vagy csak taktikai húzás, amellyel az Európai Uniót próbálja jobb belátásra bírni?
– Nem gondolom, hogy ebben a kérdésben ez az utolsó szó, ám taktikai húzásnak is nehezen lehet nevezni. Moszkva e bejelentéssel kétségkívül kiütött a bizottság kezéből egy nyomásgyakorlási lehetőséget, s jelezte azt is, hogy energetikai infrastruktúrája elkerüli a vele szemben ellenséges országokat, aminek sajnos olyan országok is kárát látják, mint Szerbia vagy Magyarország. Az is figyelmeztető üzenet Brüsszelnek, hogy a Kreml e döntéssel az Oszmán Birodalom feltámasztásának álmát dédelgető Törökországot hozta helyzetbe. A labda most az EU térfelén pattog.

– A jelenlegi feszült helyzetben az unió aligha tehet engedményt Moszkvának. Akkor mégiscsak vége a Déli Áramlatnak?
– Meglátjuk. Moszkva kérlelhetetlensége mindenesetre Brüsszel ellen hangolhatja azokat az európai országokat, amelyeket a kontinens energiabiztonságát egyértelműen gyengítő döntés hátrányosan érint. Európát ez esetben sem a saját érdekei vezérlik, érezhetően amerikai nyomás alatt cselekszik. Érthetetlen számomra, hogy az energiaellátás szempontjából miért lenne rosszabb függeni Oroszországtól, mint az Egyesült Államoktól.

– Ez azonban aligha változtat azon, hogy Moszkva kénytelen volt elállni a sokáig dédelgetett projekttől. Az EU által emelt akadályok mellett milyen szerepet játszottak a döntésben a finanszírozási gondok?
– Ha arra gondol, egyfajta válasz a szankciókra, hogy Moszkva ebben a helyzetben az orosz gazdaság diverzifikálását jelentő kínai vezeték építését vagy az Iránnal közös energetikai projekteket támogatja.

– Tehát Oroszország kénytelen-kelletlen fokozatosan elfordul Európától?
– Erről nincs szó, az Európában elszenvedett veszteségeket azonban igyekszünk Ázsiában pótolni.

– Végig arról beszélünk, hogy a szankciók, de még inkább az olajár esése komoly kihívás elé állítja az orosz gazdaságot. Kibírja Moszkva a nyomást?
– Az olajár esését lényegében kiegyenlíti a rubel hasonló mértékű gyengülése. Úgy gondolom, így előbb-utóbb el kell jutnunk a rubelalapú elszámolásig, a vevőink pedig oldják meg, hogy honnan szerzik be az orosz valutát.

– S mit mond arra, hogy a gazdaság stagnál?
– Azt, hogy nem csak nálunk, s Európának, ebből következően Amerikának is gondjai lesznek.

– Biztos vagyok abban, hogy Moszkva folytatja a tárgyalásokat Szerbiával, Ausztriával és Magyarországgal arról, hogyan oldják meg a Déli Áramlat jövőjéről szóló bejelentést követően kialakult helyzetet – nyilatkozta tegnap este a Rosszija 24 hírtévének Vlagyimir Csizsov, Oroszország EU-hoz akkreditált nagykövete. Eközben az előállt helyzetet vitatta meg tegnap telefonon szerb kollégájával, Alekszandar Vucsiccsal Orbán Viktor. Megállapodtak arról is, hogy az egyeztetések folytatódnak. Tegnap Athénban is egyeztetést folytatott Magyarország, Görögország, Bulgária és Románia a Déli Folyosó gázvezeték-hálózat kiépítésének kérdéseiről, a találkozón magyar részről Mikola István külügyi államtitkár vett részt. (MTI)

– Ebben a helyzetben az átlagosnál is nagyobb várakozás előzi meg Vlagyimir Putyin mai éves üzenetét. Milyen irányt fog kijelölni az elnök?
– Már voltak arra utaló jelek, hogy kemény bírálattal illeti a kormányt, amiért keveset tett az importfüggőség csökkentéséért. Emellett beszélni fog a társadalom konszolidációjáról és a jelenlegi helyzetre válaszul változó külgazdasági prioritásokról, egyes partnerek le-, mások felértékelődéséről is. Nem lennék például jelenleg a német üzleti szféra helyében, amelynek kilátásait jelentős mértékben meghatározzák az orosz kapcsolatok.

– S mivel magyarázza a német kormány utóbbi időben látványosan megkeményedő álláspontját Oroszországgal szemben?
– Nem látok más magyarázatot, mint hogy az Egyesült Államok a titkosszolgálatokon keresztül manipulálja a német elitet. Külső nyomás nélkül ugyanis nem logikus, hogy Berlin így szembemegy a német gazdasági érdekekkel.

– Nem túl egyszerű ez a magyarázat?
– S minek kellene mindenben a bonyolultat keresni?! Ami történik, az nagyon is beleillik a képbe, hiszen az amerikai cél Oroszország kiszorítása az európai energiapiacról, s az Európai Unió feletti befolyás erősítése, egyebek között Németországnak a kezelhetőbb Franciaország és Nagy-Britannia javára történő gyengítésével.