A szóvivő azt is elmondta, nem zárja ki, hogy Raúl Castro kubai elnök Washingtonba látogasson. Az előző nap ugyanezt mondta Obama esetleges havannai útjával kapcsolatban.
Roberta Jacobson, az amerikai külügyminisztériumnak a nyugati félteke országai ügyében illetékes államtitkár-helyettese újságíróknak nyilatkozva csütörtökön elmondta: valószínűtlen, hogy Washington a kubai emberi jogi helyzettől tenné függővé a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok helyreállítását.
Jacobson január végén Havannába utazik, hogy migrációs és más olyan kérdésekről tárgyaljon kubai hivatali partnereivel, amelyek a kétoldalú viszony normalizálásáról szóló döntésből következnek. „Nem hiszem, hogy emberi jogi kérdések szóba kerülnek ezen a látogatáson, és nem valószínű, hogy az ilyen ügyeket a diplomáciai viszony feltételéül szabnánk. Ez egy meglehetősen automatikus jogi folyamat” – mondta.
Egyes republikánus törvényhozók élesen bírálták az amerikai elnök lépését, és azt ígérték, a kongresszusban mindent meg fognak tenni a közeledés megakadályozása érdekében. John Boehner, az amerikai képviselőház republikánus elnöke úgy fogalmazott: „a Castro-rezsimmel fenntartott viszonyt addig nem lehet átértékelni vagy normalizálni, amíg a kubai emberek nem élvezhetik a szabadságot”.
Robert Menendez, a szenátus külügyi bizottságának republikánus elnöke és Marco Rubio floridai republikánus szenátor Boehner nézeteihez hasonló véleményének adott hangot, valamint később beállt az ellenzők sorába John McCain és Lindsey Graham republikánus szenátor is.
Ismert, Obama szerdán bejelentette, hogy az Egyesült Államok „új fejezetet” nyit Kubával való kapcsolatában, és jelentősen enyhít az országra több mint fél évszázada kivetett gazdasági szankciókon. „Az elszigetelés nem vált be. Itt az ideje egy új megközelítésnek” – közölte az amerikai elnök.
Obamával egy időben Raúl Castro is beszédet mondott szerdán. „Azt nem lehet kijelenteni, hogy a fő probléma, a gazdasági embargó kérdése megoldódott volna – mondta a kubai elnök. – Az ellentétek több területen megmaradnak, de a két országnak meg kell tanulnia civilizált módon együtt élni.”
Castro beszédében megerősítette, hogy a Washingtonnal kötött, a bebörtönzött kémek kicseréléséről szóló megállapodás keretében hazaérkezett három, korábban az Egyesült Államokban tizenhat éven át börtönben tartott kubai hírszerző. Cserébe Kuba szabadon engedte Alan Gross amerikai segélymunkást – aki a szerdai nap folyamán meg is érkezett Washingtonba –, valamint egy közel húsz éve fogva tartott, titokzatos amerikai kémet is.
Ferenc Pápa – akinek nagy szerepe volt a két ország kapcsolatának normalizálásában – csütörtökön úgy fogalmazott: „mindannyian örülünk, mivel láttuk, hogy két nép, amely sok éven át eltávolodott egymástól, lépést tett az egymás iránti közeledésért”.
A kubai–amerikai viszony felmelegedését sok ország és szervezet üdvözölte: megszólalt a témában Kanada, Oroszország, Kína, Franciaország, több latin-amerikai ország, az Európai Unió és Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára.
