Szokatlan és újszerű helyzetben találta magát a magyar parlament – fogalmazott Orbán. A kormányzat annyit tudott válaszolni a képviselőknek, hogy keresi, van-e vajon összefüggés a folyamatban lévő, az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabad kereskedelmi megállapodások és a mostani amerikai akcióterv között.
Földi László titkosszolgálati szakértő szerint egy műveleti területté nyilvánított országban gyakorlatilag mindent szabad a titkosszolgálatoknak.
Az Információs Hivatal egykori műveleti igazgatója az M1 Híradó kérdésére úgy nyilatkozott, hogy a „műveleti terület” egy operatív kifejezés, általában titkosszolgálatok használják. Ha valahol kimondják azt, hogy „mindent szabad, azaz műveleti területté válik, az azt jelenti, hogy gyakorlatilag mind a technikai lehallgatás, mind az ügynökszervezés, mind a források beszervezése engedélyezett”. Olyan szervezet támogatásai is engedélyezett, amely az adott ország stabilitását aláássa, kormányt akar buktatni – tette hozzá.
Földi László arról is beszélt, hogy szövetséges országok nem használnak egymással szemben semmi olyan operatív eszközt, ami sérti egy másik ország szuverenitását.
Senki nem örül Magyarországon annak, hogy az országot műveleti területté nyilvánították húsz-egynéhány másik országgal együtt – tette hozzá a magyar kormányfő a Kelet-Közép-Európa–Kína csúcstalálkozót megelőzően Belgrádban.
Nincsen rendjén, hogy „nyilvános előadásokból kell tudomást szereznie kormányoknak arról, hogy akcióterveket hajtanak végre nemzetközi pénzből oly módon, hogy nyomás alá próbálják helyezni ezeket a kormányokat a saját országuk területén szervezett civil társadalmi akciókkal” – részletezte Orbán Viktor. Leszögezte, hogy az együttműködésnek megvannak a lehetőségei. „Ha valaki együtt akar működni Magyarország vagy Közép-Európa bármely kormányával bármely jó cél érdekében, akkor mi arra nyitottak vagyunk, nem kell bennünket nyomás alá helyezni, nem kell pénzt elkölteni a hátunk mögött, nem kell ellenünk szervezni semmit, hiszen mi a józan ész talaján állunk, és minden jó cél érdekében mindenkivel szívesen működünk együtt” – magyarázta a kormányfő.
A magyar kormány szeretne minél hamarabb kiutat találni ebből a helyzetből. „Jobb, hogyha az emberek tudják, mi a helyzet, az a jó, ha tiszta vizet öntünk a pohárba” – fogalmazott, hozzátéve, hogy Magyarországon is inkább a sunyiság, a ravaszkodás, a diplomáciai ügyeskedés irritálja az embereket, „mert ha valaki akar tőlünk valamit, akkor mondja meg egyenesen, a magyar ember ehhez van szokva, ezt kedveli, szereti tudni, hogy tiszta a víz a pohárban”.
Lezárásként hozzátette még, azért tartja fontosnak, hogy az Országgyűlés foglalkozzon a kérdéssel, hogy akit érdekel, az a magyar parlamenten keresztül nyomon tudja követni az eseményeket.
A magyar miniszterelnök Sarah Sewallnak, az amerikai külügyminisztérium egyik államtitkárának múlt heti nyilatkozatára reagált. Ebben Sewall azt hangoztatta, hogy a korrupció – mint fogalmazott – sebezhetővé teszi az országokat és a népeket a közvetlen belső veszélyekkel, illetve a külső manipulációkkal szemben a Balkántól a Fekete-tengeren át a Bengáli-öbölig. „Érzékeljük ezeket a veszélyeket, és nagykövetségeink kéttucatnyi kelet- vagy közép-európai országban éppen azon dolgoznak, hogy akciótervet állítsanak össze az illető fogadó ország számára az ottani korrupcióellenes reform támogatására és az ebben az ügyben való együttműködésre” – jelentette ki.
Az amerikai államtitkár nyilatkozatára reagált kedden az Országgyűlésben a magyar külgazdasági és külügyminiszter is. Szijjártó Péter hangsúlyozta: Magyarország szuverenitása szempontjából aggodalomra okot adónak tartaná, ha egy ország akciótervet akarna végrehajtani a kormánnyal való egyeztetés és annak egyetértése nélkül.
Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség uniós ügyekért felelős államtitkára az úgynevezett Általános Ügyek Tanácsában, a tagállamok európai ügyekért felelős minisztereinek megbeszélésén közölte: Magyarország aggályosnak tartja, hogy egyik legfontosabb szövetségese az érintett országok kormányainak bevonása nélkül készít elő akcióterveket Kelet-Közép-Európában.
Orbán Viktor miniszterelnök ismét támogatásáról biztosította Montenegró euroatlanti integrációját, amikor kedden Belgrádban tárgyalt Milo Djukanovic montenegrói kormányfővel – közölte a megbeszélésről beszámoló Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.
A belgrádi Kelet-Közép-Európa–Kína csúcstalálkozó keretében tartott megbeszélésen – amelyen magyar részről jelen volt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is – Orbán Viktor kifejtette: Magyarország álláspontja szerint Montenegró készen áll a NATO-csatlakozásra.
Havasi Bertalan tájékoztatása szerint a találkozón szó volt arról is, hogy 2015–16-ban Magyarország delegálja a NATO kapcsolattartó nagykövetét Podgoricába.
Emellett Orbán Viktor és Milo Djukanovic is üdvözölte a podgoricai magyar kereskedőház megnyitását, amitől a kétoldalú kereskedelmi forgalom további növekedését várják – közölte a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.
