Szijjártó Péter: Hazánk érdeke az ukrán válság megoldása

A miniszter Bázelben kiemelte: párbeszédet kell kialakítani a Nyugat és Oroszország között.

A tárcavezető úgy fogalmazott: „ha van olyan ország a Földön, amelynek ez elsőrendű érdeke, akkor az Magyarország, hiszen szomszédos Ukrajnával, ahol jelentős magyar közösség is él”.

Szijjártó Péter felszólalásában arról beszélt, hogy a világban rendkívül gyors változások zajlanak, amelyek alapvetően átrajzolták az erőviszonyokat politikai, gazdasági és biztonsági szempontból is. Európa előtt most nemcsak gazdasági, hanem nagyon komoly biztonsági kihívások is állnak, amelyek két irányból, keletről és délről érkeznek.

A keletről érkező legnagyobb kihívás az ukrajnai konfliktus, amelynek megoldása Magyarország alapvető érdeke, de ehhez Ukrajnának fontos strukturális reformokat kell végrehajtania – nyomatékosította a miniszter. Magyarországnak ezen a téren komoly tapasztalatai vannak, ezért felajánlotta segítségét szomszédjának, amelyet az el is fogadott. Ide tartozik az államigazgatás reformja, ahol hazánk az európai uniós jogharmonizációt tudja elősegíteni, továbbá az államigazgatási rendszer megerősítése a decentralizáció tekintetében, az új közszolgálati és önkormányzati rendszerről szóló jogszabályok kidolgozásában, valamint különböző szomszédsági és partnerségi projektekben való segítségnyújtás az eddigi egyeztetések alapján.

„Emellett felhívtam a figyelmet: nagyon fontos, hogy tartsuk magunkat az EU külügyminiszteri tanácsának döntéséhez, amely úgy szól, hogy a politikai párbeszédet fenn kell tartani a válság valamennyi szereplőjével. Az EBESZ nagyon fontos szerepet játszik a konfliktus megoldásában, több missziója is van Ukrajnában, és ezekhez Magyarország jelentős mértékben hozzájárul” – hangsúlyozta Szijjártó Péter. Három ilyen missziót említett: a különleges ukrajnai EBESZ-küldetéshez Magyarország százezer euró pénzügyi támogatással és tizenkilenc tapasztalt szakemberrel járult hozzá, emellett két magyar tagja van az orosz–ukrán határt megfigyelő missziónak, és hazánk húszezer eurót adott arra, hogy létrejöjjön egy állandó képviselet Ukrajnában a kisebbségi jogok főmegbízottja számára.

„Délről is folyamatos kihívások érik térségünket, az Iszlám Állam közvetlen fenyegetés mindannyiunkra. Ez a terrorista szervezet gyakorlatilag el akarja törölni a föld színéről a térségben élő keresztény közösségeket, amit meg kell akadályoznunk. Arra is felhívtam a figyelmet, hogy az Iszlám Államot segítő külföldi harcosok visszatérése Európába komoly destabilizációs hatással járhat, ezért ezt a kihívást is közösen kell kezelnünk” – mondta el a tárcavezető.

Felszólalásában egy másik biztonsági kihívásra, az energiaellátás biztonságára is kitért. Felhívta az EBESZ tagállamait, hogy közösen lépjenek fel a diverzifikáció érdekében, hogy minél több forrásból, minél több útvonalon lehessen beszerezni a szükséges energiahordozókat.

Arra a kérdésre, hogy hogyan értékeli az Oroszország és a Nyugat közötti párbeszéd fenntarthatóságát a jelenlegi feszült helyzetben, a miniszter azt válaszolta: mindenkinek az az érdeke, hogy a konfliktus megoldódjon, és az ezt követő időszakban egészséges viszonyrendszer jöjjön létre, amely a partnerségen és egymás, illetve a nemzetközi jog tiszteletén alapul. Mivel ez általános érdek, előbb-utóbb ki kell alakulnia egy kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésnek és párbeszédnek, ennek azonban előfeltétele, hogy az ukrajnai helyzetet a minszki megállapodások alapján oldják meg.

Mindemellett kiemelte, hogy délután Bázelben több kétoldalú találkozója lesz, majd este továbbutazik Münchenbe, ahol pénteken a bajor–magyar gazdasági vegyes bizottság ülésén fog elnökölni.

Az ukrajnai konfliktus további kiszélesedésének veszélyére figyelmeztetett az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet soros elnöke. Didier Burkhalter aggasztónak minősítette az ukrajnai helyzetet, és kiemelte: az Oroszország és a Nyugat közötti bizalom alá van ásva, a meghirdetett tűzszünetet feltétlenül meg kell szilárdítani.

Az amerikai külügyminiszter, John Kerry elmondta: szerinte Oroszország csak úgy állíthatja helyre nemzetközi hitelét, ha véget vet a Moszkva-barát szakadárok támogatásának, és lépéseket tesz a minszki megállapodások megvalósítása érdekében.

Az 57 EBESZ-tagállam külügyminiszteri találkozóján Svájc Szerbiának adja át a soros elnökséget, illetve megerősítették, hogy 2016-ban Németország, 2017-ben pedig Ausztria veszi át az elnökséget.