Szükség van a NATO-ra

Az ukrán válság állt a NATO-ról tartott nemzetközi konferencia középpontjában.

Az Egy új hidegháború megelőzése, a NATO szerepe a XXI. században – Az ukrán krízis mint a NATO–orosz kapcsolatok változásának oka című tanácskozáson Siklósi Péter, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkára kiemelte: az észak-atlanti szervezet erős szövetsége Észak-Amerikának és Európának, és ez nem változik. Ami változik, az a NATO-t körülvevő világ, a kihívások, amelyekkel szembe kell néznie.

Elmondta, hogy szerinte a szövetségnek korábban hosszú időn át egy nagy problémával, a hidegháborúval kellett megbirkóznia, majd megváltozott a világ, és sokan feltették a kérdést: ha már nincs Szovjetunió, akkor mi szükség van a NATO-ra? A történelem megválaszolta ezt a kérdést: a szervezet a Balkánon találta meg az új szerepét, majd a terrorizmus elleni küzdelem vált fontos céljává – idézte fel.

Siklósi Péter hangsúlyozta: Vlagyimir Putyin orosz elnök tevékenysége megmutatta, hogy a NATO-ra nagyon is szükség van, hiszen újfajta fenyegetés jelent meg. „Nem egy második hidegháború felé tartunk, most egyértelműen más a helyzet”, de a NATO-nak két nagy kihívással kell egyidejűleg szembenéznie: az Iszlám Állam jelentette veszéllyel és Oroszország „agresszív viselkedésével”, ahogyan nyilvánvalóan próbálja visszaszerezni az elveszített befolyást és területeket – magyarázta. A helyettes államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy többet kell fordítani a védelemre, különösen Európának.

Imants Viesturs Liegis, Lettország budapesti nagykövete arról beszélt, mennyire ironikus, hogy az ukrajnai események éppen akkor zajlanak, amikor a kelet- és közép-európai rendszerváltozás huszonötödik évfordulóját ünnepeljük. A NATO szeptemberi walesi csúcstalálkozóján a tagállamok egyetértettek abban, hogy radikálisan megváltozott a biztonsági környezet. A diplomata szerint Európának felelősséget kell vállalnia Ukrajnáért – gyors és rugalmas válaszra van szükség a jelenlegi helyzetben.

Kiemelte, hogy januárban országa veszi át az EU elnökségét, és ebben az időszakban a keleti partnerség kezdeményezés újabb csúcstalálkozóját is megrendezik.

A Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központja által szervezett eseményen Gyarmati István, a Demokratikus Átalakulásért Intézet elnöke kifejtette: az ukrajnai események egyik legnagyobb haszonélvezője a NATO, amely – sok más szervezethez hasonlóan – nemcsak változáson, de válságon is átment az elmúlt években, ám már kevesebb a kérdőjel körülötte. Ma nem az a kérdés, hogy szükség van-e a szövetségre, hanem az, hogy miként lehet használni, hogyan lehet megreformálni – vélekedett.

Kifejtette, hogy szerinte az ukrajnai eseményekért többen felelősek. Vlagyimir Putyint azért tartja felelősnek, mert néhány éve eldöntötte, hogy a posztszovjet térségben megerősíti a pozícióját, az ukrán politikai elitet pedig abban, hogy az elmúlt huszonöt évben nem erősödött meg kellően az ukrán állam.

Az ICDT vezetője fontosnak tartja, hogy a NATO az Ukrajnával határos országoknak ugyanolyan védelmet biztosítson, mint minden más tagállamának. Gyarmati István hangsúlyozta, hogy a NATO rendkívül erős szövetség, amelynek most két nagy kihívást kell hatékonyan kezelnie: az Iszlám Állam és Oroszország kérdését.