Tusk közölte, hogy ő a legtapasztaltabbak egyike az asztal körül, ez a 48. uniós csúcs, amelyen részt vesz, bár az első, amelyen ő elnököl. A volt lengyel kormányfő úgy vélte: javult a gazdasági helyzet a válság kitörése óta, de nyilvánvaló, hogy még „nem vagyunk biztonságban". Mint fogalmazott: több befektetésre, struturális reformra és egészséges fiskális politikára van szükség. Úgy vélte, hogy a túlnyomórészt magántőke mozgósításával számoló alap, amely összesen 315 milliárd euró beruházást vetít előre, lökést adhat mind a magán, mind a közberuházásoknak.
Donald Tusk kitért arra is, hogy a másik napirendi pont az uniótól keletre fekvő térség helyzete, azon belül is kiemelten Ukrajna. Az Európai Tanács elnöke úgy vélte, hogy a helyzet drámai és dinamikus, ezáltal pedig azonnali lépéseket igényel. Donald Tusk egyúttal rámutatott: nem lehet tartós, megnyugtató megoldást találni az ukrajnai helyzetre anélkül, hogy az unió következetes, kemény és felelős stratégiát követne Oroszországgal szemben. „Számomra világos, hogy ennek a stratégiának a korszerű, stabil és független Ukrajna kell, hogy legyen az alapja” – hangoztatta az Európai Tanács elnöke.
Újabb büntetőintézkedéseket fogadott el az egyoldalúan Ukrajnától egyoldalúan elcsatolt Krímmel és Szevasztopollal szemben csütörtökön az Európai Unió Tanácsa. Az erről szóló brüsszeli közlemény szerint az új szankciók tovább korlátozzák a befektetéseket, szolgáltatásokat és a kereskedelmet az EU által Ukrajna részeként elismert, Oroszország által tavasszal jogellenesen elcsatolt területekkel szemben.
Az újabb szankciók értelében uniós állampolgárok és európai székhelyű vállalatok nem fektethetnek be pénzt a Krímben, nem vásárolhatnak sem ingatlant, sem cégeket, nem nyújthatnak szolgáltatást és nem finanszírozhatnak cégeket a félszigeten. A turizmus is leáll; az unióban működő vállalatok nem kínálhatnak sem a Krímbe, sem Szevasztopolba turisztikai szolgáltatásokat, az európai turistahajók pedig nem is köthetnek ki a vitatott hovatartozású területen, csak vészhelyzetben.
