A döntés a kedden őrizetbe vett exállamfő csaknem 15 órás kihallgatását követően született. Az ügyészség tavaly rendelte el Sarkozy lehallgatását, az után a támogatás után nyomozva, amely állítólag Moammer Kadhafi néhai líbiai vezetőtől érkezett a 2007-es elnökválasztási kampányhoz.
Sarkozy év elején lehallgatott telefonbeszélgetései alapján felmerült a gyanú, hogy ő és ügyvédje az igazságszolgáltatáson belül saját információs hálózatot működtetett, amely törvénytelen módon részletesen tájékoztatta őket a Sarkozyt érintő ügyészségi vizsgálatok menetéről. Az ügyvédjével folytatott egyik megbeszélésből az derült ki, hogy a semmítőszék egyik magas rangú bírája, Gilbert Azibert volt a közvetlen kapcsolattartó – kedden az ügyvéd és a bíró ellen vádat emeltek.
Nicolas Sarkozy eddig tagadta, hogy törvénytelenséget követett volna el. Tavaly már folyt vizsgálat a volt elnök ellen hasonló ügyben, de végül ejtették a vádakat.
Franciaországban először fordult elő, hogy őrizetbe vettek egy volt államfőt. A befolyással való üzérkedés több éves börtönnel vagy félmillió eurós bírsággal is sújtható.
Nagy a tét Nicolas Sarkozy korábbi francia államfő őrizetbe vétele és az ellene indított eljárás ügyében, hiszen ezzel eldőlhet, ki lesz a jobboldal jelöltje a következő elnökválasztáson – mondta Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa az MTI-nek. Kifejtette: Sarkozyt illetően öt komolyabb ügyben is folyik eljárás, a legtöbb pénzügyi jellegű, és leginkább a választási kampány anyagi fedezetének nem törvényes úton történő biztosításáról szól. A keddi kihallgatáshoz vezető ügy is a 2007-es választási kampányhoz kapcsolódik, állítólag 2007-ben a Líbiában még hatalmon lévő Moammer Kadhafihoz és családjához köthető pénzekből finanszírozták a kampány egy részét – magyarázta.
A szakértő szerint nagyobb gondot jelent, hogy az esettel kapcsolatban telefonlehallgatások alapján kiderült: Sarkozy korábbi hatalmával visszaélve információkat szerzett az ügyeiről. Ez a legsúlyosabb szempontja az esetnek, miszerint Sarkozy igyekezett befolyásolni az ügyét – mutatott rá. Hozzátette: világossá vált, hogy Sarkozy elnöksége után is kiterjedt hálózatot tart fenn, amelyen keresztül – elsősorban a rendőrség és az igazságügyi szervek körében – információkat gyűjthet be, hogy megfelelően védekezhessen a folyamatban lévő eljárásokban.
A kutató hangsúlyozta: a történtek politikai súlya nemcsak azért óriási, mert először fordul elő az V. köztársaság történetében, hogy egy volt államfőt telefonon lehallgatnak, majd őrizetbe vesznek, hanem azért is, mert az európai parlamenti és korábban a helyhatósági választáson a francia politikai életet felborítva előretört a Nemzeti Front (FN). Ezek után nagyon fontos, ki nyerheti meg a következő elnökválasztást, ki állíthatja meg az FN erősödését – mondta.
Fejérdy Gergely emlékeztetett: bár Sarkozy 2012-ben kijelentette, hogy visszavonul a politikai élettől, Francois Hollande jelenlegi elnök népszerűségének csökkenésével párhuzamosan jelentősen emelkedett a népszerűsége, ezért valószínűnek tűnt, hogy a közeljövőben mégis visszatér a politikába. A mostani ügynek az a tétje, hogy Sarkozynek van-e egyáltalán esélye erre – emelte ki.
Véleménye szerint ha a volt államfőt bűnösnek találják, vagy más ügyben „előveszik”, akkor nem sok esélye lesz arra, hogy 2017-ben újra elnöki pozícióba kerüljön. Mindez felveti azt a kérdést is, hogy akkor ki lehet a jobboldal elnökjelöltje. Jelenleg Alain Juppé korábbi kormányfő az egyik legnagyobb esélyes – mondta. Az elemző kitért arra is, hogy többen sürgetik a jobbközép Népi Mozgalom Uniójában (UMP), legyen végre elnökjelöltje a pártnak, hiszen a FN a nagy pártok megosztottságából kifejezetten sokat profitálhat.
