Nicolas Sarkozy volt államfő kormányának egykori tagja könnyeivel küszködve beszélt arról a BFM hírtelevízióban, hogy „a szeretett embert, a szerelmét, saját részét” veszítette el. A közvélemény előtt korábban nem volt ismeretes, hogy a baloldali újságíró és a jobboldali politikus együtt éltek. „Minden rosszal megvádolták őket a közösségi oldalakon, a Twitteren, és soha senki nem védte meg igazán őket” – fogalmazott Jeannette Bougrab, aki elsősorban azokat tartja felelősnek, akik iszlámellenséggel vádolták a szatirikus lapot.
„Úgy gondolom, hogy övék a felelősség. ( ) Állandóan azt mondták, hogy a lap megbélyegzi az iszlámot. És most ki a halott? Egy imám sem halt meg. Azok haltak meg, akik a szabadságért küzdöttek" – hívta fel a figyelmet.
„Charb veszélyben érezte magát. Rendőri védelem alatt állt” – emlékeztetett a politikus, hozzátéve, hogy élettársa „kész volt meghalni az elveiért”. „Megszüntették a Charlie Hebdo székháza előtti állandó védelmet. Elfelejtettük Merah esetét, elfelejtettük, hogy egy francia ölt meg ártatlanokat Belgiumban, talán most majd végre megértjük, hogy mi történt, azt, hogy háborút hirdettek ellenünk” – mondta az arab származású volt államtitkár.
„Charb állva halt meg, kivégezték, mert védte a szekularizációt, a voltaire-i eszmét, a köztársasági ideál gyümölcsét, amelyet egy kissé elfelejtettünk” – hangsúlyozta Bougrab. Arra is emlékeztetett, „teljesen más politikai oldalon állt”, mint élettársa. „Egy hőssel éltem együtt, akit csodáltam. Nagyon vidám ember volt. De veszélyben érezte magát. Tudta, hogy meg fog halni. Megpróbáltunk normálisan élni, de nehéz volt” – mesélte a politikus.
A szatirikus lap egyik újságírója, Laurent Léger maga sem érti, hogyan élte túl a vérengzést. A Charlie Hebdo munkatársa jelen volt azon a szerkesztőségi értekezleten, amelynek legtöbb résztvevőjét hidegvérrel kivégezte szerdán két fegyveres.
„Először azt hittük, petárdák robbannak. Aztán lépéseket hallottunk. Még mindig azt kérdezem magamról, hogyan úsztam meg” – mondta az újságíró csütörtök este a France Info hírrádiónak adott interjúban. Azt is elmondta, hogy eleinte senki nem értette, mi történik. Miután a szerkesztőségben az újságírók mindig viccelődtek egymással, tényleg azt hitték a szerkesztőségi ülés tagjai, hogy a többiek a folyosón petárdáznak. „Egy pillanatig villanást láttam. Akkor megértettem, hogy ez nem vicc.”
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!