Mogherini elmondta, hogy az EU 28 tagállamának külügyminiszterei azon a brüsszeli tanácsülésen döntöttek erről, amelyen a párizsi merényletek nyomán Európát fenyegető iszlamista veszély kérdéseit tekintik át.
„Ez a döntés egyértelműen eljárásjogi megközelítésen alapult, és nem terjedt ki azoknak a szempontoknak a mérlegelésére, amelyek alapján a Hamasz terrorista szervezet minősítést kapott” – mutatott rá nyilatkozatában Mogherini. A miniszterek most úgy döntöttek, hogy „megtámadják az ítélet egyes megállapításait” – fűzte hozzá.
Az Amnesty International által megvizsgált esetben a Boko Haram 16 falut és Baga városát égették fel a terrorszervezet eddigi legnagyobb mészárlásában, amelynek több száz ember esett áldozatául. A pusztítás nyomai jól láthatók műholdfelvételeken is. A terrorszervezet nemrég Kamerunból rabolt el 80 embert.
Legalább tizenkilenc ember meghalt és tizennyolcan megsebesültek, amikor egy tíz év körüli kislány felrobbantotta magát az északkelet-nigériai Maiduguri város egyik zsúfolt piacán múlt szombaton.
Síita mecsetnél követtek el merényletet a pakisztáni Ravalpindiben pénteken, a robbantás következtében legalább heten meghaltak és tizenöten megsebesültek.
Kávéházban robbantotta fel magát egy öngyilkos merénylő a libanoni Tripoliban szombaton, a detonációban legalább kilencen meghaltak és harmincöten megsebesültek.
Az Európai Unió Bíróságának múlt havi döntése arra hivatkozott, hogy a 2001-ben létrehozott uniós „feketelistát” nem alapos jogi érvelések, hanem a médiából és az internetről leszűrt következtetések alapozták meg.
A Gázai övezetben 2007 óta hatalmon lévő palesztin iszlamista szervezet többféle alapon is fellebbezett egykori feketelistázása ellen.
Számi Abu Zuhri, a Hamasz szóvivője a francia hírügynökségnek kijelentette, hogy a fellebbezésről hozott hétfői uniós döntés „tisztességtelen lépés, és az EU izraeli megszállással kapcsolatos teljes elfogultságát tükrözi”, s „fedezi a palesztin nép ellen elkövetett (izraeli) bűncselekményeket”.
A Hamasz fegyveres szárnyát, az Ezzeddín el-Kasszám Brigádokat az Egyesült Államok elleni, 2001. szeptember 11-i terrortámadások nyomán tették fel az Európai Unió 2001 decemberében összeállított első, terrorizmussal kapcsolatos feketelistájára, a Hamasz politikai szárnyát pedig 2003-ban.
Az EU Bírósága december 17-i döntésében előrebocsátotta, hogy a Hamasz külföldi vagyonának befagyasztására vonatkozó döntések átmenetileg érvényben maradnak arra az esetre, ha Brüsszel fellebbezne az ítélet ellen.
Az Egyesült Államok, a Hamasszal több háborút is megvívó Izrael legszorosabb szövetségese felszólította az EU-t, hogy tartsa fenn az iszlamista szervezettel szembeni szankcióit, hangsúlyozva, hogy Washington álláspontja nem változott, a Hamasz pedig továbbra is egy „minősített külföldi terrorszervezet”.
Federica Mogherini hétfői nyilatkozatában leszögezte, hogy „a terrorizmus elleni harc továbbra is az Európai Unió egyik fő célkitűzése”, és az EU elkötelezett amellett, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel megakadályozza a terrorizmus finanszírozását.
Avigdor Liberman külügyminiszter korábban Izrael „cserbenhagyásával” vádolta az európai országokat a külföldre akkreditált izraeli nagyköveteknek tartott előadásán.„Az Európai Parlament vitáján elhangzott hazugságok Cion bölcseinek jegyzőkönyvére emlékeztetnek” – állította Liberman, aki ezáltal antiszemitizmussal bélyegezte meg az európai politikusokat a huszadik század eleji, zsidó világuralmi törekvéseket hangoztató antiszemita pamflethamisítványra utalva.
A külügyi tárca vezetője az európai szövetségesek fontosságát is hangsúlyozta beszédében. Bejelentette, hogy szerinte „2015-ben nem a palesztinok, Irán vagy az arab államok a mi nagy kihívásunk, hanem a nyugat-európai országok”.
