„Az ország nem fejlődhet elszigeteltségben. Ez azonban nem jelenti, hogy le kell mondanunk elveinkről és eszményeinkről” – hangoztatta a mérsékeltnek tartott elnök, aki közeledést szorgalmaz a Nyugathoz, szemben az ultrakonzervatív iráni vezetőkkel.
Róháni szerint az iszlám köztársaságnak, amely jelenleg az atomprogramja miatti nemzetközi szankcióktól és az olajárak zuhanásától szenved, erősítenie kell gazdaságát, hogy kevésbé legyen sebezhető nemzetközi viszonylatban. A gazdaság erősödése pedig, mint mondta, a külvilághoz fűződő szorosabb kapcsolatokon, főként a külföldi befektetők jelenlétén múlik.
„Elmúlt az a kor, amikor azt mondtuk, hogy a külföldi befektetők jelenléte az ország függetlenségét fenyegeti, ma épp ellenkező a helyzet” – jelentette ki, hozzátéve, hogy „a gazdaság megerősítése ( ) lehetővé teszi majd, hogy könnyebben tárgyaljunk a többi országgal”.
Az államfő ismét védelmébe vette beszédében az iráni atomprogramról zajló tárgyalásokat, amelyek több mint egy éve folynak a nagyhatalmakkal. „Senki nem az elvekről tárgyal. ( ) A tárgyalások arról szólnak, hogy hidat teremtsünk az ő igényeik és a mi igényeink között – mondta. – Az elveink nem a centrifugákhoz kötődnek, hanem eltökéltségünkhöz” Irán nukleáris programjának védelme iránt.
Teherán váltig hangoztatja, hogy atomprogramja kizárólag békés célú, míg a vele tárgyaló hatok (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország) attól tart, hogy Irán a civil energiatermelés leple alatt atomfegyver előállítására törekszik. A felek január 15-én ülnek össze ismét a 2013 novemberében kezdett tárgyalássorozat újabb fordulójára. Bővebben év végi összefoglalónkban olvashat az iráni atomprogram kapcsán enyhülő nyugati–iráni kapcsolatokról.
