Oroszország az ellene hozott szankciók hatására a keleti nyitás politikájához folyamodott – élénkebbre fűzte kapcsolatát Kínával. Törékeny szövetség ez a világ két, nagy vezető hatalma közt, azonban tudható, hogy Kína az ukrán válság kitörése óta ellenzi a szankciók alkalmazását, sőt a népköztársaság nyitott az orosz befektetőkre. Ez pedig több monumentális projektben ölt, illetve ölthet majd testet.
Egy évvel ezelőtt, 2014 májusában hosszú vita után pont került a történelem legnagyobb gázszállítási megállapodásának végére. Sanghajban ugyanis Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai államelnök aláírta a 400 milliárd dollár értékű, 30 évre szóló egyezséget.
Oroszország számára fontos volt, hogy diverzifikálni tudja gázexportját, Kínának pedig fejlődő országként célja, hogy energiaellátását többféle módon biztosítsa.
Az elmúlt időszakban egy hétezer kilométeres vasútvonal megépítéséről is megállapodott Peking és Moszkva. A beruházás összköltsége eléri a 242 milliárd dollárt. A Napi Gazdaságban megjelentek szerint, ha megépül a vonal, a jelenlegi, Mongólián át vezető ötnapos utat 30 óra alatt le lehet majd zavarni – igaz, Kazahsztánon keresztül. A projekt tavaly novemberben konkretizálódott, miután egy hónappal korábban államközi megállapodást írtak alá többek között nagy sebességű vasút építéséről Li Ko-csiang kínai kormányfő moszkvai látogatása alkalmával.
Novemberben Alekszandr Misarin, az orosz államvasutak első alelnöke egy interjúban azt mondta, hogy az orosz–kínai határig mintegy 60 milliárd dollárba kerülne az építkezés. Misarin a vasútépítési program jelentőségét a Szuezi-csatornáéhoz hasonlította. A futamidő is ennek megfelelő: a tervek szerint 8-10 év alatt készülne el a gigaberuházás.
Előző év decemberében egyetértés született a Budapest–Belgrád-vasútvonal felújításáról szóló megállapodás részleteiről. A gyorsvasút Macedónia és Görögország felé történő meghosszabbításával kiépülhetne a Kínát és Kelet-Közép-Európát összekötő expresszvonal gerince.
Emellett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Hszü Sao-si, a Kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottságot vezető miniszter között kedden Belgrádban, emellett egy 3 milliárdos beruházási alapban is megállapodtak.
Dél-Amerika második legszegényebb országában, Nicuaraguában épül a Nicaragua-csatorna. A terv egy 41 éves kínai vállalkozó nevéhez köthető, de az oroszok úgy döntöttek, hogy nem akarnak kimaradni a bizniszből, és biztonságtechnológiát szállító országként segítik partnerüket. A várhatóan 2020-ra megépülő vízi út a Panama-csatorna konkurense lenne – ami tulajdonképpen az Egyesült Államok fennhatósága alá tartozik.
Az építkezést Venezuela is nagyban támogatja. A világ hetedik legnagyobb olajexportőre a Nicaragua-csatorna megépítésével átrendezhetné a kőolajszállítás szerkezetét, hiszen jelentősen lerövidülne a tranzit Japán irányába.
A Nyugat által Oroszországgal szemben bevezetett büntetőintézkedések sokkal rosszabbul érintik az európai országokat, mint az Egyesült Államokat – ezt mutatják a Napi Gazdaság birtokába került orosz adatok. Az Oroszországi Föderáció Szövetség Vámszolgálatának adatai szerint 2014 első tíz hónapjában az orosz import az EU 28 tagállamából 8,2 százalékkal esett az egy évvel korábbi mennyiséghez képest. Az USA-ból viszont 20 százalékkal többet importáltak ugyanebben az időszakban, mint 2013 januárja és októbere között.
Az Oroszország és az Egyesült Államok közötti, dollárban számított kereskedelmi forgalom 7,5 százalékkal nőtt. Az orosz vámhatóság honlapján található statisztikai összesítés szerint az amerikai termékek orosz importja 17 milliárd dollárt tett ki január–novemberben, ami 15 százalékos növekedés az egy évvel korábbi időszakhoz viszonyítva.
Az orosz kivitel mindkét kereskedelmi partner felé csökkent, az EU felé 3,4, az Egyesült Államok felé 2 százalékkal.
