Oroszország az ellene hozott szankciók hatására a keleti nyitás politikájához folyamodott – élénkebbre fűzte kapcsolatát Kínával. Törékeny szövetség ez a világ két, nagy vezető hatalma közt, azonban tudható, hogy Kína az ukrán válság kitörése óta ellenzi a szankciók alkalmazását, sőt a népköztársaság nyitott az orosz befektetőkre. Ez pedig több monumentális projektben ölt, illetve ölthet majd testet.
Egy évvel ezelőtt, 2014 májusában hosszú vita után pont került a történelem legnagyobb gázszállítási megállapodásának végére. Sanghajban ugyanis Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai államelnök aláírta a 400 milliárd dollár értékű, 30 évre szóló egyezséget.
Oroszország számára fontos volt, hogy diverzifikálni tudja gázexportját, Kínának pedig fejlődő országként célja, hogy energiaellátását többféle módon biztosítsa.
Az elmúlt időszakban egy hétezer kilométeres vasútvonal megépítéséről is megállapodott Peking és Moszkva. A beruházás összköltsége eléri a 242 milliárd dollárt. A Napi Gazdaságban megjelentek szerint, ha megépül a vonal, a jelenlegi, Mongólián át vezető ötnapos utat 30 óra alatt le lehet majd zavarni – igaz, Kazahsztánon keresztül. A projekt tavaly novemberben konkretizálódott, miután egy hónappal korábban államközi megállapodást írtak alá többek között nagy sebességű vasút építéséről Li Ko-csiang kínai kormányfő moszkvai látogatása alkalmával.
Novemberben Alekszandr Misarin, az orosz államvasutak első alelnöke egy interjúban azt mondta, hogy az orosz–kínai határig mintegy 60 milliárd dollárba kerülne az építkezés. Misarin a vasútépítési program jelentőségét a Szuezi-csatornáéhoz hasonlította. A futamidő is ennek megfelelő: a tervek szerint 8-10 év alatt készülne el a gigaberuházás.
Előző év decemberében egyetértés született a Budapest–Belgrád-vasútvonal felújításáról szóló megállapodás részleteiről. A gyorsvasút Macedónia és Görögország felé történő meghosszabbításával kiépülhetne a Kínát és Kelet-Közép-Európát összekötő expresszvonal gerince.
Emellett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Hszü Sao-si, a Kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottságot vezető miniszter között kedden Belgrádban, emellett egy 3 milliárdos beruházási alapban is megállapodtak.