A Munkáspárt 49 képviselőjének ellenállása ugyanakkor megakadályozta, hogy bevezessék a 90 napos, vádemelés nélküli fogva tartás intézményét. Voltak kevésbé sikeres intézkedések is, ilyen volt például a brit iszlamista szervezetek betiltásának lehetősége – aki akarta, gyakorlatilag újraszervezte magát más néven.
A Guardian még 2010-ben hívta fel a figyelmet arra, hogy 2005–2006-ban 280 személyt tartoztattak le terrorizmusgyanúval, ebből 190-et vádemelés nélkül szabadon engedtek, ennek ellenére nőtt a vádemelések száma is. A portál azonban azt is megemlíti, hogy az új terrorellenes törvény nem jelentett új stratégiát, az ugyanis már 2003 óta létezett, új eszközöket viszont bevezetett a Tony Blair-kabinet.
„A norvég válasz az erőszakra több demokrácia, több nyitottság és nagyobb politikai részvétel” – erről beszélt Jens Stoltenberg norvég miniszterelnök az után, hogy Anders Breivik 77 embert mészárolt le a norvég Utøya szigetén. A kormányfő egyúttal ígéretet tett az ország központi értékeinek megtartására. Nem növelték a rendőrség vagy a biztonsági szolgálatok hatáskörét, a terrorizmussal kapcsolatos jogszabályi háttér sem változott meg. Az is igaz ugyanakkor, hogy Norvégiát nem kívülről támadták meg és nem egy terroristahálózat embere, hanem egy magányos gyilkos volt az elkövető.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!