„Hosszú távon újra kell alapítani a lapot”

Nem kell mindenkinek szeretnie a Charlie Hebdót – mondta a francia szatirikus hetilap új lapigazgatója.

A 48 éves Laurent Sourisseau, művésznevén Riss – akit a jobb vállán talált el egy golyó a január 7-i terrortámadásban – először szólalt meg a vérengzés óta a Le Monde című napilap kedd délután megjelent számának adott interjúban.

Az áldozatok emlékére rendezett „megmozdulás mértékét látva számítani lehetett arra, hogy lesznek visszás hangok. Lehet azt mondani hogy »Nem vagyok Charlie«. Az a kérdés, hogy jó vagy rossz okból. Ha a terroristák védelmében hangzik el, nehéz (megértenem). De hát demokráciában élünk. Nem kell mindenkinek szeretnie a Charlie-t” – fogalmazott az interjúban az új lapigazgató, aki a Charlie Hebdo 1992-es újraindítása óta tagja a szerkesztőségnek.

Elmondta, hogy nem kíván a lap irányvonalán változtatni, amely mindig a szekularizációért, azaz azért harcolt, hogy „különbséget tegyünk a vallás – amelynek magánügynek kell maradnia – és a közügyek között. Semmi nem változik ebből a szempontból” – hangsúlyozta. „De nem szabad, hogy ez rögeszmévé váljon, és emiatt más témákkal ne foglalkozzunk” – tette hozzá.

A támadás óta Franciaországban megszaporodott iszlámellenes támadásokat érintő kérdésre a karikaturista elmondta, hogy nem szabad összekeverni a dolgokat. „Nem minden muzulmánból lesz terrorista. Lehet valaki muzulmán egy demokráciában, ez nem probléma. Csak a tisztességtelenül gondolkodók mossák össze a dolgokat. A terroristáknak semmi közük a muzulmán vallású franciák jelentős többségéhez” – mondta Riss.

Az új lapigazgató jelezte, hogy a Charlie Hebdo következő száma nem a tervezetteknek megfelelően, január 28-án jelenik meg, hanem „a rá következő hetekben”. Addig a „túlélők” 7 millió példányszámban megjelent újságja marad forgalomban.

Elmondta, hogy a „hatalmas veszteség ellenére a csapat megvan, még ha a közeljövőben nem is lesz képes egy 16 oldalas lapot csinálni, csak egy 12 oldalas verziót”. Az igazi problémát szerinte a Charlie identitását jelentő karikatúrák jelentik. „A nehéz súlyúak haltak meg, és nem holnap fogunk találni ilyen nagyszerű embereket” – hívta fel a figyelmet. „Hosszú távon újra kell alapítani a lapot” – tette hozzá.

A merényletet Riss valószínűleg azért élte túl, mert a lövöldözés kezdetén a földre vetette magát. „A szerkesztőségi értekezleten voltunk. Beszélgettünk. És amikor meghallottuk az első detonációt, nem tudtuk beazonosítani, honnan jöhet. Én először azt hittem, hogy felrobbant az egyik radiátor, amit aznap állítottak be. És aztán két lövés hallatszott ( ) Mindenki hirtelen felállt. Mindenki megértette, hogy valami nincs rendben. És ebben a pillanatban kinyílt az ajtó és feltűnt egy fekete ruhás fickó egy gépfegyverrel. Szemtől szemben állt Charbbal. Láttam, hogy a többiek körülöttem jobbra-balra kapkodták a fejüket, talán egy másik kijárati ajtót kerestek. Álltak. Én azonnal a földre vetettem magam, arccal a földnek” – mesélte a karikaturista.

Miután egy terrorista vállon lőtte, Riss halottnak tettette magát. A vérengzést követő csendben pedig nem mert megmozdulni halott kollégái között, mert nem volt biztos abban, hogy a terroristák elmentek. A kórházban is napokon át attól félt, hogy a merénylők tettestársai megkeresik a túlélőket, és őket is kivégzik.

A túlélők január 14-én megjelent számában Riss két karikatúrája is látható, amelyeket bal kézzel rajzolt.