A Der Spiegel című hírmagazin szerint a német nemzetbiztonsági szolgálatokat több külföldi partnerszervezet arra figyelmeztette, hogy merénylet készülhet a berlini és a drezdai főpályaudvar ellen.
Az egybehangzó hírszerzési értesülések alapján a nemzetközi radikális iszlamista színtéren nagy figyelemmel követik a PEGIDA mozgalom formálódását, és ismert szélsőségesek rögzített kommunikációja szerint eszmecsere indult arról, hogy érdemes lenne megtámadni a drezdai központú szerveződést – közölte a Spiegel, kiemelve, hogy egy nagyszabású, sok áldozattal járó merénylet a tömegeket megmozgató PEGIDA valamelyik felvonulásán jól illeszkedne a helyzet elmérgesedését, eszkalációját célzó terrorstratégiához.
A hatóságok megítélése szerint egy ilyen támadás a lehető legrosszabb fejlemény, a „horrorforgatókönyv”. Pontosan tudják, hogy nemigen létezik olyan szintű rendőri készültség, amellyel hatékonyan meg lehet védeni a drezdai belvároson sötétedés után végigvonuló több tízezres tömeget – írta a hírmagazin, megjegyezve, hogy az iszlám nevében fellépő terroristák célpontjában eddig mindenekelőtt a vasúti infrastruktúra állt.
Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet által megvizsgált esetben a nigériai iszlamisták 16 falut és Baga városát égették fel a Boko Haram eddigi legnagyobb mészárlásában, amelynek több száz ember esett áldozatául.
Legalább tizenkilenc ember meghalt és tizennyolc megsebesült, amikor egy tíz év körüli kislány felrobbantotta magát az északkelet-nigériai Maiduguri város egyik zsúfolt piacán szombaton.
Síita mecsetnél követtek el merényletet a pakisztáni Ravalpindiben pénteken, a robbantás következtében legalább heten meghaltak és tizenöten megsebesültek.
Kávéházban robbantotta fel magát egy öngyilkos merénylő a libanoni Tripoliban szombaton, a detonációban legalább kilencen meghaltak és harmincöten megsebesültek.
A Süddeutsche Zeitung című lap is arról írt, hogy a német hatóságokat pályaudvarok elleni merényletek veszélyére figyelmeztették külföldről. Az azonban egyelőre nem világos, hogy mennyire kell komolyan venni a támadások előkészületeire utaló jeleket – tette hozzá a müncheni lap.
A belügy-minisztérium a lapjelentésekre reagálva közölte, hogy több irányból számos értesülést kapnak, ami „tipikus fejlemény” az olyan események után, mint a párizsi vérengzés. A hatóságok mindent megtesznek a lakosság védelme érdekében, és a „helyzet ugyan komoly, pánikra nincs ok” – nyilatkozott Thomas de Maiziere belügyminiszter.
A Süddeutsche Zeitung szerint a hatóságokat és a nemzetbiztonsági szolgálatokat leginkább az nyugtalanítja, hogy versengés kezdődhet az Al-Kaida és az Iszlám Állam között a legnagyobb, legsúlyosabb merénylet elkövetéséért. Így veszélyesek lehetnek az Al-Kaida régen ismert hívei, a Szíriából és Irakból visszatért terroristák, akik az Iszlám Állam oldalán harcoltak, és mindazok a radiális iszlamisták, akiket a hatóságok megakadályoztak abban, hogy a Közel-Keletre utazzanak. „Bárcsak lenne valamilyen világos mintázat” – mondta a Süddeutsche Zeitungnak Bernd Palenda, a belső elhárításért felelős szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) berlini szervezetének vezetője.
A legutóbbi adatok szerint eddig nagyjából hatszáz szélsőséges iszlamista utazott Németországból Irakba vagy Szíriába, hogy csatlakozzon az Iszlám Államhoz vagy más terrorszervezetekhez. Közülük nagyjából kétszázan tértek vissza, és az utóbbi hónapokban hatvan iszlamistát akadályoztak meg abban, hogy a Közel-Keletre távozzon. Eddig mintegy ötszáz eljárás indult az iszlamista terrorizmussal összefüggésben összesen nyolcszáz személy ellen.
A politika oldaláról egyre nagyobb a nyomás, hogy a veszélyesként vagy erőszakos cselekmények elkövetésére hajlamosként számon tartott nagyjából 1040 iszlamistát vonják állandó megfigyelés alá, ez azonban kivitelezhetetlen, hiszen egyetlen személy folyamatos szemmel tartásához 20-30 ember szükséges – mondták a Süddeutsche Zeitungnak biztonsági hatóságok szakértői.
A párizsi vérengzés óta a szervek megfeszített erővel dolgoznak, és a lehallgatások engedélyezéséről döntő bírósági testületeknél, az úgynevezett G–10 bizottságoknál több településen egyfajta készenléti ügyeletet tartanak, hogy minél gyorsabban elbírálhassák az indítványokat. A leggyakrabban használt kommunikációs csatornákat, az internetalapú csevegőalkalmazásokat viszont a német alkotmányvédelem nemigen tudja megfigyelni – írta a lap.
A lap szerint a német szélsőségesekről szóló információk gyakran az informatikai hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökségtől (NSA) származnak. Amerikai hírszerzők „rendszeresen benéznek a berlini kollégákhoz, és listákat adnak át nekik” – áll a beszámolóban.
