Semmit nem tanul a világ?

Már tíz éve jelent meg Dániában az „első 12” Mohamed-karikatúra, ahol gúnyrajzok voltak, ott nem maradt el a válasz az iszlám részéről.

A nyugati civilizációban, illetve kifejezetten a sűrűn lakott nagyvárosi környezetben megjelent iszlamista terrorizmus egyik jellegzetes kiváltó oka az iszlám vallási jelképekkel való folyamatos viccelődés a „fejlett nyugati” sajtóban. A Mohamed-karikatúráknak mára kifejezetten kultuszuk van az erős gazdaságú országok nyilvánosságában, ami immár 10 éve nem marad válasz nélkül.

2005. szeptember 30-án az egyik legnagyobb dán napilap, a Jyllands-Posten 12, Mohamedet ábrázoló karikatúrát tett közzé. Az iszlám vallás tiltja Mohamed megjelenítését csakúgy, mint mindenfajta ember- és állatábrázolást, tehát Allah prófétájának megjelenítése sértő a hit követői számára. A karikatúrák léte folyamatosan mélyíti az ellentétet a szólásszabadság élharcosai és a vallási fundamentalisták között, aminek beláthatatlan következményei vannak mind a mai napig. Dániában 2001-ben liberális-nacionalista kormány kapott bizalmat Anders Fogh Rasmussen vezetésével, és azonnal kiélesedett a bevándorlókkal kapcsolatos vita, a muzulmánokat egy alkalommal „rákos sejthez” is hasonlították, s kisvártatva szigorították a migrációs szabályokat. Az említett lap a túlfűtött hangulatban felkért 40 karikaturistát, hogy készítsenek kifigurázó képeket Mohamedről – 12-en vállalták is a feladatot. A karikatúrák megjelenése után 11 muzulmán ország kereste meg a dán kormányfőt, aki széttette a kezét: nincs joga korlátozni a sajtót. Egy év kellett az iszlám világ felébredéséhez, és Dánia-, NATO-, Amerika- és EU-ellenes tüntetéseken már demonstrálókat is agyontapostak, és horribilis vérdíjakat tűztek ki a rajzolók fejére. Megjelent a dán cégek bojkottja is, amit a skandináv állam meg is érzett, a reménytelen helyzetben még néhány külképviseletről is elmenekítette minden diplomatáját. Egy évet kellett arra várni, hogy a lap bocsánatot kérjen – ám ezt nem a karikatúrák miatt tette, hanem a vallásos érzelmek megsértéséért. Törökország az események miatt majdnem megakadályozta Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkári kinevezését is.

Ami nem megoldás: a dán „bocsánatkérés” szinte csak olaj volt a tűzre, Iránban 2006 februárjában egy internetes portál a holokauszttal viccelődő karikatúrát tett közzé. Ráadásul Dániában ez év októberében Mohamed-gúnyolási versenyt is hirdetett a kormányzó nacionalista párt ifjúsági szervezete, amiről videót is közzétettek.

A Der Tagesspiegel című berlini lap ugyanekkor leközölt egy karikatúrát, amely állig felfegyverzett német katonákat és robbanószerekkel teletűzdelt övet-mellényt viselő iráni futballistákat, kvázi fanatikus öngyilkos merénylőket ábrázol egy stadionban, amire Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök antiszemita kijelentésekre ragadtatta magát.

Orosz ügyészek vizsgálatot kezdtek egy Mohamed prófétát is ábrázoló volgográdi karikatúra ügyében, ugyanígy 2006 februárjában. A kép a Rasszistáknak nincs helye a hatalomban című írás illusztrációjaként jelent meg, rajta Krisztus, Mózes, Buddha és Mohamed tévét néz, s a képernyőn két, dulakodásra kész csoport látható. A képaláírás: Nem erre tanítottunk benneteket. A jó szándékú üzenet ellenére a Kreml-hű monopolpárt, az Egységes Oroszország szervezete úgy ítélte meg, hogy az illusztráció sérti a hívők érzelmeit, és a lap bojkottálására buzdított.

2007 februárjában haragította magára Párizs először az iszlám világot. A most is érintett Charlie Hebdo szatirikus lap egy évvel korábban közölt három Mohamed-gúnyoló képet, amiről utólag a teljes francia politikai elit úgy foglalt állást, hogy azok nem sértik a vallási meggyőződést. Nicolas Sarkozy akkor belügyminiszterként azt is mondta, a szatíra műfaja francia hagyomány. Az iszlám hitűek nem felejtettek.

2007 augusztusában Svédország és Irán között gerjedt konfliktus: egy regionális skandináv lapban (Nerikes Allehanda) „tiszteletlen” Mohamed prófétát ábrázoló képek jelentek meg. Több svéd művészeti galéria viszont korábban úgy határozott, a muzulmán közösség tiltakozásától tartva nem hajlandó bemutatni a művésznek azt a rajzsorozatát, amelyen Vilks kutyatestűnek ábrázolta Mohamedet. Iránhoz később Pakisztán is csatlakozott.

2008 februárjában egy német kormánytag szájába adta az ország sajtója, hogy a dán karikatúrákat újra kéne közölni mindenhol – alig győzött kimenekülni a berlini kabinet az ügyből.

A cseh főváros közterein jelentek meg óriási Mohamed-karikatúrák, az egyiken bombás turbán volt a próféta fején. A kísérő szöveg szerint a szólásszabadság fontosabb bárminemű érzékenységnél.

Már majdnem elbúcsúzhatott a világ a sértő képi alkotásoktól, mire a norvég Aftenposten 2010-ben fogta magát, és utánközölt 12 dán karikatúra közül 6-ot. Hasonlóan járt el 3 svéd lap is. Dánia pedig önmagát tette nevetségessé, amikor szeptember 30-án egy könyv illusztrációjaként újra megjelentek a gúnyos Mohamed-ábrázolások. A németek 2012-ben már azon igyekeztek, hogy nyugvópontra helyezzék a vitát, Guido Westerwelle külügyminiszter így fogalmazott egy hetilap friss iszlámgúnyoló címlapja kapcsán: „a véleményszabadság nem a más vallásúak sértegetésének szabadsága”.

2014. július 3-án a brit nyelvű indonéz The Jakarta Post közölt iszlám karikatúrát, a főszerkesztőt, Meidyatama Suryodiningratot istenkáromlás miatt országában azonnal perbe fogták muzulmán hitszónokok. Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet eközben azért küzdött, hogy a törvényt, ami alapján a sajtómunkásokat bíróságra citálják, töröljék el. Vologdában egy helyi lapban megjelent kép miatt a terület kormányzóját szintén bocsánatkérésre kényszerítették.

Így jutottunk el a 2015. január 7-ei párizsi szörnyűségig: egy Mohamed-karikatúrát közlő szatirikus párizsi lap szerkesztőségének földszintjén rendeztek vérfürdőt.