Frank-Walter Steinmeier a röviddel éjfél előtt véget ért egyeztetés után elmondta: mindenki belátja, hogy ami az ukrajnai válsággócban zajlik, az „nem mehet így tovább”, és nemcsak az öldöklést kell megállítani, hanem „lehetőségeket kell keresni” a térségben élők helyzetének javítására.
Ezért első lépésként kivonják a nehézfegyvereket a minszki megállapodásban meghatározott ütközőzónából – a frontvonal körüli – 30 kilométeres sávból, és összehívják az Európai Biztonsági Együttműködési Szervezet (EBESZ), Ukrajna, Oroszország és az oroszbarát szakadárok képviselőiből álló kontaktcsoportot, hogy tárgyaljon a további teendőkről – mondta Steinmeier.
Hangsúlyozta: az orosz fél ígéretet tett arra, hogy az új megállapodás betartatásáért latba veti befolyását az oroszbarát szakadárokra. Áttörés még mindig nincs a válság rendezését célzó folyamatban, de „végre érzékelhető haladásról” lehet beszélni – mondta a német külügyminiszter. „Amennyiben meg is valósul mindaz, amiben megegyeztünk, egy lépéssel közelebb jutunk az asztanai csúcstalálkozóhoz” – tette hozzá.
A normandiai négyek néven is emlegetett országcsoport vezetőinek a kazahsztáni fővárosban rendezendő találkozójára Petro Porosenko ukrán elnök tett javaslatot december végén. Az értekezlet előkészítésére a külügyminisztereket kérték fel.
Steinmeier és kollégái, Pavlo Klimkin ukrán, Szergej Lavrov orosz és Laurent Fabius francia külügyminiszter több telefonos egyeztetés után, bő egy hete a német diplomácia vezetőjének kezdeményezésére személyesen találkoztak Berlinben, de nem tudtak megállapodni semmiben.
Az újabb külügyminiszteri találkozót ukrán és orosz javaslatra szervezték meg, a cél már nem is az asztanai csúcs előkészítése volt, hanem a válság további mélyülésének megakadályozása.
Az asztanai csúcsot az első tervek szerint január 15-én tartották volna meg. A német álláspont szerint Angela Merkel kancellár, Petro Porosenko, Vlagyimir Putyin orosz és Francois Hollande francia államfő találkozójának csak akkor van értelme, ha előbb biztosítják a minszki megállapodás maradéktalan végrehajtását.
Barack Obama amerikai és Nurszultan Nazarbajev kazah elnök az ukrán válsággal kapcsolatban egyetértett abban, hogy fontos megvédelmezni a szuverenitás és a területi épség elveit – közölte a Fehér Ház a két vezető szerdán lefolytatott telefonbeszélgetéséről.
A két elnök megerősítette: közös érdekük, hogy sikerüljön békés megoldást találni a kelet-ukrajnai helyzetre.
Obama megismételte, hogy a konfliktus tárgyalásos rendezése érdekében maradéktalanul végre kell hajtani az Oroszország által is aláírt minszki megállapodást. Arra bátorította Kazahsztánt, hogy folytassa aktív szerepvállalását az ukrajnai helyzet békés kimenetele érdekében.
Zbigniew Brzezinski szerint Oroszország Ukrajnával együtt nagyhatalom, Ukrajna nélkül semmi. A kiváló amerikai stratéga megállapítását az idő vagy igazolja, vagy cáfolja, de az eddig történteket mindenesetre megmagyarázza.
Történelmi ismereteink alapján rendkívül rossz jel, hogy az ukrán kormány eltörölte az ország semlegességéről szóló, négy évvel ezelőtti döntést, és lényegében napirendre tűzte a NATO-hoz való csatlakozást. Petro Porosenko elnök és a mögötte álló erők rendkívül kockázatos lépésre vállalkoztak. Nyilvánvaló, hogy Oroszország nem engedheti meg, hogy a vele szomszédos Ukrajnába – ahol ráadásul tizenkétmillió orosz él – az Egyesült Államok adott esetben atomfegyvereket telepítsen.
A kijevi deklaráció nyilvánvaló provokáció. Vajon Obama eltűrné, hogy Kína vagy Pakisztán atomfegyvereket telepítsen Kanadába? Már a kérdésfeltevés is abszurd. De akkor miért gondolja az Amerika-barát Porosenko, hogy az orosz birodalomnak tudomásul kellene vennie egy ilyen fenyegető lépést? Ki veszélyezteti itt a világbékét? Ki a valódi provokátor? Oroszország? Aligha. Tóth Gy. László jegyzetét ide kattintva olvashatja.
