Sojgu bejelentette, hogy módosították a tárca idei munkatervét azoknak a döntéseknek megfelelően, amelyeket „az ország vezetése hozott a fegyveres erők harci képességének növeléséről az Oroszország körül kialakult katonapolitikai helyzetre való tekintettel”. Sojgu nem részletezte, mit jelentenek a stratégiai irányok.
Vlagyimir Putyin államfő tavaly év végén hagyta jóvá az új orosz katonapolitikai doktrínát, amely szerint Oroszországra alapvető veszélyt jelent az európai rakétavédelmi rendszer fejlesztése, valamint a NATO-tagállamok katonai erejének közeledése az orosz határokhoz.
Tüzérségi találat ért egy trolibuszt a kelet-ukrajnai Doneckben, két ember meghalt, többen megsérültek – közölte pénteken a helyi hírügynökség az önhatalmúlag kikiáltott Donecki Népköztársaság rendkívüli helyzetek minisztériumának szóvivőjére hivatkozva.
A „minisztérium” közlése szerint ugyancsak tüzérségi találat érte a donecki művelődési házat, ahol éppen humanitárius segélyadományt osztottak ki a városi lakosoknak. A támadás következtében öt ember életét vesztette, hárman megsebesültek.
A helyi „védelmi minisztérium” arról tájékoztatott, hogy a lövések Opitne település irányból érkeztek. Opitne, amely a donecki repülőtértől északra fekszik, semleges terület, az ukrán fegyveres erők ugyanakkor innen lövik Donecket, majd a támadást követően visszahúzódnak eredeti állásaikba – állította a tárca.
Franciaország és Lengyelország „azonnali tűzszünetre” szólította fel az Ukrajnában harcoló feleket, valamint arra kérte Oroszországot, hogy hagyjon fel a „szakadárok bármilyen formájú támogatásával”.
„Nagyon határozottan arra kérjük Oroszországot, hogy járuljon hozzá a politikai megoldáshoz és vessen véget a szakadárok bármilyen formájú támogatásának Kelet-Ukrajnában” – olvasható Francois Hollande francia államfő és Ewa Kopacz lengyel kormányfő közös közleményében, amelyet pénteki párizsi találkozójukat követően adtak ki.
Zbigniew Brzezinski szerint Oroszország Ukrajnával együtt nagyhatalom, Ukrajna nélkül semmi. A kiváló amerikai stratéga megállapítását az idő vagy igazolja, vagy cáfolja, de az eddig történteket mindenesetre megmagyarázza.
Történelmi ismereteink alapján rendkívül rossz jel, hogy az ukrán kormány eltörölte az ország semlegességéről szóló, négy évvel ezelőtti döntést, és lényegében napirendre tűzte a NATO-hoz való csatlakozást. Petro Porosenko elnök és a mögötte álló erők rendkívül kockázatos lépésre vállalkoztak. Nyilvánvaló, hogy Oroszország nem engedheti meg, hogy a vele szomszédos Ukrajnába – ahol ráadásul tizenkétmillió orosz él – az Egyesült Államok adott esetben atomfegyvereket telepítsen.
A kijevi deklaráció nyilvánvaló provokáció. Vajon Obama eltűrné, hogy Kína vagy Pakisztán atomfegyvereket telepítsen Kanadába? Már a kérdésfeltevés is abszurd. De akkor miért gondolja az Amerika-barát Porosenko, hogy az orosz birodalomnak tudomásul kellene vennie egy ilyen fenyegető lépést? Ki veszélyezteti itt a világbékét? Ki a valódi provokátor? Oroszország? Aligha.
Tóth Gy. László jegyzetét ide kattintva olvashatja.
A két vezető közös sajtótájékoztatóján Francois Hollande azt is kérte, hogy „a sürgető helyzetre” való tekintettel az ukrajnai szembenállás rendezéséről tárgyaló nemzetközi összekötőcsoport minél előbb tartsa meg újabb ülését Minszkben. A fehérorosz külügyminisztérium csütörtökön jelentette be, hogy – hosszú idő után – pénteken erre sor kerülhet, de végül ismét elhalasztották.
A lengyel miniszterelnök jelezte: egyetértett a francia elnökkel abban, hogy nincsenek meg a feltételek ahhoz, hogy az Európai Unió enyhítse az Oroszországgal szembeni szankciókat. „Arról is megvagyok győződve, hogy a Kelet-Ukrajnában zajló események miatt, amilyen gyorsan csak lehet, meg kell valósítani a newporti NATO-csúcson hozott döntéseket és meg kell erősíteni a szövetség keleti részét” – tette hozzá Kopacz.
Az Európai Unió csütörtökön döntött arról, hogy szeptemberig meghosszabbítja azoknak a büntető intézkedéseknek a hatályát, amelyeket az ukrajnai válság miatt rendelt el korábban orosz, illetve ukrajnai természetes és jogi személyekkel szemben, és amelyek márciusban járnának le. A tilalmi listát ki is bővítik, a kibővített új névsorról pedig február 9-én döntenek az EU-országok külügyminiszterei.
Kiutasítják és öt évre kitiltják Ukrajnából a Kreml-párti LifeNews orosz kereskedelmi hírszolgálat és televízió két munkatársát – erősítették meg az Ukrán Biztonsági Szolgálatnál (FSZB).
Markijan Lubkivszkij, az SZBU vezetőjének tanácsadója leszögezte: a biztonsági szolgálat nem az „újságírók és az újságírás ellen harcol, hanem csakis az ukrán állam érdekeit védi az információs háborúban, amelyet Oroszország folytat Ukrajna ellen”.
Az orosz bulvársajtó részének számító LifeNews vezetése előzőleg bejelentette, hogy az ukrán titkosszolgálat emberei Kijevben előállították riporterüket, Jelizaveta Hramcovát és Natalja Kaliseva operatőrt.
Az elmúlt 24 órában legalább 24 ember, köztük 19 civil vesztette életét az ukrán hadsereg és a szakadárok közötti harcokban Ukrajna keleti részén. Szombaton a Mariupol elleni rakétatámadásban pedig harminc civil halt meg és több mint 100 lakos sérült meg.
A lengyel kormányfő öt miniszter és három miniszterhelyettes kíséretében érkezett Párizsba. A kormányközi konzultációkról Kopacz megjegyezte, hogy azok megerősítették Lengyelország és Franciaország stratégiai partnerségét. A megbeszélésen szóba kerültek az Európai Unió és a két ország prioritásai, amelyek közül az európai integráció elmélyítését és az energiaunió érdekében történő szoros együttműködést emelte ki a lengyel miniszterelnök.
