Terrortámadás: azonosították az elkövetőket

Hajtóvadászat folyik a terroristák ellen. Eközben Franciaország-szerte több mint százezren vonultak utcára az áldozatok emléke előtt tisztelegve. Cikkünk folyamatosan frissül.

Az ardennes-i l’Union című regionális lap birtokába jutott értesülések szerint a három elkövető jelenleg a Párizs melletti Pantene-ben, illetve Reims-ben tartózkodik. Reims-be már elindult a francia rendőrség terrorelhárító részlegének (RAID) különleges egysége. Mindkét városba kiszálltak a bűnügyi rendőrség különleges egységei is. Internetes oldalán a Le Monde című napilap is megerősítette, hogy azonosították a három gyanúsítottat.

A Metronews értesülései szerint a három férfi 18, 32 és 34 éves. A két idősebb, Said és Chérif K. fivérek, Párizsban született francia állampolgárok. A The Telegraph helyszíni tudósítója szerint a 32 és a 34 éves férfiak algériai származásúak és ezen a nyáron tértek vissza Szíriából. Chérif korábban tagja volt egy iraki dzsihadista hálózatnak, cinkostársaival együtt tucatnyi fiatalt buzdított arra, hogy 2003 és 2005 között Irakba menjen harcolni. 2005-ben állították elő, amikor maga is Irakba készült. 2008-ban felfüggesztett börtönbüntetést kapott, akkor is terrorcselekményekkel vádolták. A harmadik férfi, a 18 éves Hamyd M. hajléktalan, róla nincs közelebbi információ, a l’Union szerint egy Charlesville-Mézieres-i gimnázium tanulói névjegyzékében szerepel. Az AP amerikai hírügynökség nevük elhallgatását kérő illetékesekre hivatkozva azt jelentette, hogy a három férfi egy jemeni terrorhálózattal állt kapcsolatban.

Franciaország-szerte több mint százezren vonultak az utcára szerdán, hogy kifejezzék szolidaritásukat a Charlie Hebdo című szatirikus hetilappal, amelynek székházát napközben tizenkét halálos áldozatot követelő terrortámadás érte.

Párizs központjában, nem messze a vérengzés színhelyétől, a République téren a rendőrség becslései szerint mintegy 35 ezren gyűltek össze a kora esti órákban, hogy kiálljanak a szólásszabadság mellett. A tömegben egyesek a lap karikatúráit ábrázoló transzparensekkel jelentek meg, mások ceruzákat és tollakat emeltek a magasba, a sajtószabadságot jelképezendő. A megmozduláson számos politikus is részt vett, és a pártok mellett szakszervezetek és médiumok is a szolidaritásra szólították fel az embereket.

A kormányzó szocialisták és más baloldali pártok szombat délutánra „köztársasági menetet” hirdettek meg Párizsba a vérengzés elleni tiltakozásul, amelyre Manuel Valls kormányfő meghívta Nicolas Sarkozy konzervatív exelnököt is. Anne Hidalgo, Párizs szocialista polgármestere pedig azt mondta, a francia főváros „tiszteletbeli polgárává” akarja avatni a Charlie Hebdót. Marine le Pen, a szélsőjobboldali Nemzeti Front elnöke a párt honlapján közzétett videofelvételen kijelentette: a merénylet nyomán „szabad utat kell adni az iszlám fundamentalizmussal szembeni beszédnek”.

Franciaország több más nagyvárosában is nagy tömegeket mozgatott meg a vérengzés elleni tiltakozás. A hatóságok becslései szerint Rennes-ben 13-15 ezren, Lyonban és Toulouse-ban több mint tízezren, Marseille-ben nagyjából hétezren, Nantes-ban és Bordeaux-ban pedig mintegy ötezren lepték el az utcákat, tiltakozva a terrorcselekmény ellen és kiállva a szólásszabadság jelképévé vált lap mellett.

Hasonló megmozdulásokat tartottak Európa számos nagyvárosában is. Berlinben a Brandenburgi kapunál mintegy ötszázan gyűltek össze, és „Je suis Charlie” (Charlie vagyok) feliratú papírlapokat feltartva fejezték ki szolidaritásukat a magazinnal, a francia nagykövetség elé pedig virágokat vittek. A londoni Trafalgar téren, az Európai Parlament brüsszeli épületénél és a madridi francia nagykövetség előtt is sokan tüntettek a terrortámadás ellen és a szólásszabadság mellett.

Nemzeti gyásznapot hirdetett csütörtökre és összefogásra kérte Franciaországot Francois Hollande francia államfő. „Az egység a legjobb fegyverünk. Semmi nem oszthat meg minket, semmi nem választhat szét minket” – mondta szerda este a köztársasági elnök a francia közszolgálati televízióban élőben közvetített rövid beszédében. Azt is jelezte, hogy a közintézményeken a nemzeti lobogót három napra félárbocra eresztik.

Az államfő csütörtökre összehívta a nemzetgyűlés és a szenátus elnökét, valamint valamennyi parlamenti párt vezetőjét, hogy „a közös eltökéltségünkről tegyünk tanúbizonyságot”. „Szeretném itt az önök nevében részvétemet nyilvánítani a családoknak, a sérülteknek, a hozzájuk közel állóknak és azoknak, akiket ma közvetlenül sújt ez a gyáva gyilkosság” – fogalmazott az elnök.

Francois Hollande Franciaország „hőseinek” nevezte a terrortámadásban megölt embereket, akik a „szabadságért” haltak meg. „Ők ma a mi hőseink és ezért holnap nemzeti gyásznap lesz, ezt hirdettem ki” – mondta. „A közhivatalokban 12 órakor megemlékezünk róluk, és arra kérem a lakosságot, hogy vegyen részt benne” – tette hozzá.

„Az egész köztársaságot érte ma támadás. A köztársaság a véleménynyilvánítás szabadsága, a kultúra, az alkotás, a pluralizmus, a demokrácia. Ezt vették célba” – fogalmazott az államfő. „A szabadság erősebb marad, mint a barbarizmus” – tette hozzá, és összefogásra kért mindenkit, „mindenfajta formában”.

Hollande elmondta, hogy „a világ minden tájáról a szolidaritás és a testvériség üzeneteit kapta Franciaország”, s jelezte, hogy a nyomozás megkezdődött az elkövetők megtalálására.

Ferenc pápa határozottan elítélte a „rettenetes merényletet”. Az erről szóló közleményben, amelyet Federico Lombardi szentszéki szóvivő hozott nyilvánosságra, a katolikus egyházfő mélységesen elítéli a terrorcselekményt, amely – mint fogalmazott – megdöbbenést váltott ki a francia társadalom egészében, és Franciaország határain túl is felháborította a békeszerető embereket.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) nyilatkozatban ítélte el a „barbár terrorcselekményt”. A francia kezdeményezésre mind a tizenöt tagállam által egyhangúlag elfogadott dokumentumban a testület kifejezte rokonszenvét és részvétét az áldozatok családjaival és a francia kormánnyal, sürgetve, hogy a tetteseket mielőbb állítsák bíróság elé. A BT tizenöt tagállama szerint minden eszközzel – az ENSZ alapokmányának tiszteletben tartásával – küzdeni kell a terrorcselekmények ellen, amelyek a világ békéjét és biztonságát fenyegetik.

Az olasz miniszterelnök szerdán felkereste Franciaország római nagykövetségét. Matteo Renzi francia nyelven mondta a nagykövetnek: „Mindannyian franciák vagyunk.” „Ma sír egész Európa, a szabad világ egésze, minden nő és férfi, aki hisz a szabadságban” – mondta. Renzi szerint Franciaország a szabadság szimbóluma, és nem szabad megengedni, hogy a terrorizmus győzedelmeskedjen a szabadság és a józan ész fölött. „Csak a szabadság adja az egyetlen értelmét annak, hogy európai állampolgárok vagyunk” – állapította meg Renzi.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök Jeruzsálemben a terrortámadással kapcsolatban kijelentette: „ha az iszlám terrort nem állítják meg ezen a ponton, akkor mindenhová ki fog terjedni az egész világon”. A terror célja a szabadságnak és a modern társadalmak alapját jelentő szabadság kultúrájának a megsemmisítése, akárcsak az, hogy a tekintélyelvű iszlám uralkodjék az egész világon – tette hozzá Netanjahu.

Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon felhívta Francois Hollande francia államfőt, és legőszintébb részvétét fejezte ki a Charlie Hebdo szatirikus hetilap szerkesztősége ellen elkövetett terrortámadás miatt – közölte szerda este a Kreml sajtószolgálata „Az orosz vezető elítélte a barbár tettet, és reményét fejezte ki, hogy megtalálják az elkövetőket, és megkapják méltó büntetésüket” – áll az elnöki sajtószolgálat közleményében. Vlagyimir Putyin kérte Francois Hollande-ot, tolmácsolja mély részvétét a halottak hozzátartozóinak és kívánjon nevében mielőbbi gyógyulást a sebesülteknek. Francois Hollande köszönetet mondott Putyinnak a baráti érzésekért.

A vélhetően iszlamista szélsőségesek által elkövetett párizsi terrortámadásban 12 ember meghalt, négy sebesült állapota pedig válságos. A lövöldözésben életét vesztette négy híres karikaturista, köztük a Charlie Hebdo igazgató-főszerkesztője is. Évtizedek óta ez volt a legsúlyosabb terrorcselekmény Franciaországban.

A szerdánként megjelenő magazin senkit sem kímélő, nonkonformista, a katolicizmust, az iszlámot, a zsidóságot, valamint a szélsőjobb- és szélsőbaloldalt egyaránt kifigurázó hangvételéről ismert. A Charlie Hebdo szerkesztőségére 2011 novemberében gyújtóbombát dobtak, miután a lap Mohamed prófétát ábrázoló rajzokat közölt. Iszlamista honlapokon nemrégiben az újság főszerkesztőjének lefejezésére buzdítottak.

A Charlie Hebdo ellen elkövetett merényletről dr. Bilkei Pál kriminálpszichológus azt mondta az MNO-nak, hogy az Európai Unióba érkező muszlimokat nem ellenőrzik eléggé, ezért történhetnek a szerdaihoz hasonló esetek. Úgy véli, 2015-ben kibontakozik az iszlám térhódítás, ezért további terrorcselekmények várhatók Európa-szerte.