Előzőleg Lettország az EU soros elnökeként vasárnap az unió állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács rendkívüli ülésének összehívását kérte a délkelet-ukrajnai Mariupol ellen elkövetett, 29 halálos áldozatot követelő tüzérségi támadás miatt. Twitter-üzentében Mogherini is utalt a szombati támadásra, amelyet előző napi közleményében oroszbarát szakadárok számlájára írt.
Ukrajna keleti részén az utóbbi napokban ismét heves harcok alakultak ki az oroszbarát szakadárok és az ukrán hadsereg között. Kijev szerint a támadások mögött a szakadárok állnak, akik oldalán orosz reguláris erők is harcba szálltak. Moszkva ezt tagadja, és Kijevet teszi felelőssé a történtekért. A szakadárok közben közölték: nem folytatják a tűzszüneti tárgyalásokat, és nagyszabású offenzívát indítanak.
Mogherini szombaton arra szólította fel Moszkvát, hogy „vesse latba jelentős befolyását a szakadárok vezetői felett” az erőszak berekesztése érdekében. Arra is figyelmeztetett, hogy a harcok újabb kiéleződése az EU és Oroszország kapcsolatainak jelentős romlását vonja maga után. Az EU külügyi főképviselője egy múlt héten nyilvánosságra került feljegyzésében még azt javasolta az uniós tagállamoknak, hogy az ukrán válság rendezése érdekében vegyék fontolóra az Oroszország felé való nyitást, és globális ügyekben való diplomáciai közeledéssel próbálják megbékíteni Moszkvát.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke ugyanakkor bírálta az Oroszország megbékítésére vonatkozó „megalkuvási politikát”, amely szerinte „csak még jelentősebb erőszakra sarkallja az agresszort”. „Ideje erősíteni a fellépésünkön, mégpedig a száraz tények, nem pedig illúziók alapján” – írta szombaton egy Twitter-üzenetében. A Moszkvával szemben szintén mélyen bizalmatlan Lettország pedig azt írta külügyi közleményében, hogy „az agresszió szervezőinek tudniuk kell, a nemzetközi közösség határozottan és keményen fog reagálni a konfliktus további kiéleződésére”.
Megfigyelők ugyanakkor arra is figyelmeztettek, hogy Tusk és Lettország „héjáknak” számítanak az Oroszországgal és az ukrán válsággal kapcsolatban folyó uniós belső vitában. Tusk szóvivője úgy fogalmazott, hogy az EU-nak újra kell gondolnia Oroszország-politikáját az utóbbi napok eseményei kapcsán, de Tusk nyilatkozatával nem akart elébe vágni ezen felülvizsgálat eredményének.
Zbigniew Brzezinski szerint Oroszország Ukrajnával együtt nagyhatalom, Ukrajna nélkül semmi. A kiváló amerikai stratéga megállapítását az idő vagy igazolja, vagy cáfolja, de az eddig történteket mindenesetre megmagyarázza.
Történelmi ismereteink alapján rendkívül rossz jel, hogy az ukrán kormány eltörölte az ország semlegességéről szóló, négy évvel ezelőtti döntést, és lényegében napirendre tűzte a NATO-hoz való csatlakozást. Petro Porosenko elnök és a mögötte álló erők rendkívül kockázatos lépésre vállalkoztak. Nyilvánvaló, hogy Oroszország nem engedheti meg, hogy a vele szomszédos Ukrajnába – ahol ráadásul tizenkétmillió orosz él – az Egyesült Államok adott esetben atomfegyvereket telepítsen.
A kijevi deklaráció nyilvánvaló provokáció. Vajon Obama eltűrné, hogy Kína vagy Pakisztán atomfegyvereket telepítsen Kanadába? Már a kérdésfeltevés is abszurd. De akkor miért gondolja az Amerika-barát Porosenko, hogy az orosz birodalomnak tudomásul kellene vennie egy ilyen fenyegető lépést? Ki veszélyezteti itt a világbékét? Ki a valódi provokátor? Oroszország? Aligha.
Tóth Gy. László jegyzetét ide kattintva olvashatja.
