Francois Hollande a France Inter rádióban beszélt hétfőn több témáról. Hangsúlyozta, hogy ha lesz újabb előrelépés az asztanai csúcson – ilyen volt szerinte a fogolycsere az ukrán hadsereg és az oroszbarát kelet-ukrajnai szakadárok között –, akkor fel kell oldani az Oroszországra kivetett szankciókat, de ha nem, akkor a büntetőintézkedéseknek maradniuk kell.
A francia elnök kijelentésére reagálva Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőháza külügyi bizottságának elnöke a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek kijelentette, hogy az európai vezetőknek a szankciók eltörléséről nem az érzelmek, hanem a józan ész alapján kellene dönteniük. Hozzátette: itt az ideje, hogy Brüsszel hallgasson a Magyarországról, Szlovákiából és Finnországból is érkező hangokra, „amelyek az elejétől fogva szkeptikusan viszonyultak a szankciókhoz”.
Koszacsov szerint „Az Európai Unióban új szakaszba érkezett az a felismerés, hogy a »pálcafegyelem« az EU-n belül nem mindig bizonyul a szervezet legjobb irányítási módszerének. A csúcstalálkozón Hollande-on kívül Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán elnök, valamint Angela Merkel német kancellár ül tárgyalóasztalhoz.
„Putyin nem akarja Oroszországhoz csatolni Kelet-Ukrajnát. Megmondta nekem. Nem kellene ezt elhinnem azután, amit a Krímben tett (a félsziget Oroszországhoz csatolásával), de a helyzet nem ugyanaz. A befolyását akarja megőrizni, és nem akarja, hogy Ukrajna átálljon a NATO táborába. Mi azt várjuk el Putyintól, hogy tartsa tiszteletben Ukrajna területi egységét és hogy ne támogassa a szakadárokat” – mondta hétfőn Hollande, aki rendszeresen beszél telefonon az orosz elnökkel.
A görög eurózóna-tagságról amiatt beszélt, hogy egy sajtójelentés szerint a német kormány már úgy gondolja, az euróövezet túlélné, ha Görögország kilépne belőle. „A görögök döntenek a saját sorsukról, de vannak vállalások, amelyeket természetesen teljesíteni kell” – jelentette ki Hollande arra a felvetésre reagálva, hogy esetleg a Sziriza radikális baloldali párt nyer a január 25-ére kiírt, előre hozott parlamenti választásokon.
Többen Európában úgy vélik, hogy ha a Sziriza győz – aminek nagy az esélye –, akkor az általa vezetendő új kormány nem akarja majd teljesíteni azokat a feltételeket, amelyekkel az ország hatalmas összegű nemzetközi pénzügyi mentőcsomaghoz jutott. Emiatt merült fel az, hogy Görögországnak egyáltalán bent kell-e maradnia az eurózónában.
Hollande ismét elmondta a már sokszor ismételt nézetet, hogy az eurózónának inkább a növekedésre kell koncentrálnia, semmint a deficitcsökkentésre, de most hozzátette: el kell érni, hogy Európát ne a megszorítással azonosítsák. A francia elnök bejelentette: vasárnap Strasbourgban találkozik Angela Merkel német kancellárral, hogy Európa jövőjéről és a német-francia viszonyról beszéljenek. A találkozót Martin Schulz, az Európai Parlament szociáldemokrata elnöke kezdeményezte.
Hollande elvetette azt az ötletet, miszerint Franciaországnak katonailag be kellene avatkoznia Líbiában. Ismét azzal érvelt, hogy e pillanatban elsősorban a nemzetközi közösségnek kell vállalnia a felelősséget azért, ami az arab országban történik és el kell érnie, hogy meginduljon ott a politikai párbeszéd és, hogy helyreállítható legyen a rend.
Moammer Kadhafi volt líbiai diktátor bukásához hozzájárult az a külföldi katonai beavatkozás, amelynek élén az akkor még Nicolas Sarkozy elnök irányította Franciaország állt – jegyezte meg az AFP hírügynökség.
