A hellének repülhetnek az eurózónából

Ez lehet az az év, amikor „legalább egy” tagállam elhagyja a valutauniót – vélik londoni elemzők.

Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőház, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) minden év első napján összeállítja a következő tizenkét hónapra szóló, átfogó világgazdasági prognózisát.

A 2015-re szóló, csütörtökön ismertetett előrejelzésben a CEBR londoni elemzői döntő jelentőségűnek nevezik az idei évet az euróövezet szempontjából, mivel szerintük ez lehet az az év, amikor „legalább egy” tagállam elhagyja a valutauniót.

A ház szakértői elismerik, hogy ezt már korábban is jósolták. Véleményük szerint azonban a hamarosan esedékes előre hozott görögországi választások, és az a tény, hogy közvélemény-kutatásokat a takarékossági szigor politikájának folytatását elvető Sziriza párt vezeti, megnöveli az úgynevezett grexit forgatókönyv idei megvalósulásának esélyét.

A „Greece” (Görögország) és az „exit” szavakból összegyúrt műszó a görög adósságválság mélypontján honosodott meg a londoni elemzői szakzsargonban. Akkoriban a citybeli elemzői közösség gyakorlatilag fenntarthatatlannak ítélte Görögország euróövezeti tagságát, és egyöntetűen azt jósolta, hogy Görögország hamarosan távozik a valutaunióból. Ez a lehetőség hosszabb idő óta először a CEBR csütörtökön ismertetett újévi prognózisában merült fel ismét elképzelhető forgatókönyvként.

A görögországi belpolitikai fejlemények kockázataira más nagy londoni házak is felhívták a figyelmet, egyelőre a grexit lehetőségének mérlegelése nélkül.

A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő helyzetértékelése szerint Görögország hitelképességi kockázatait növeli, hogy a görög parlament a héten képtelennek bizonyult új államfőt választani, és ezért előre hozott parlamenti választásokat kell tartani.

A Fitch londoni elemzői szerint a hivatalos hitelezőkkel folytatott tárgyalások jó eséllyel a választások utáni időszakig leállnak, és addig nem várható az sem, hogy Görögország előtt ismét megnyíljanak a külső tőkepiacok.

A hitelminősítő szerint ebben a környezetben a görög kormány pénzügyi helyzete már nyárra feszültté válhat, még akkor is, ha a költségvetést egyébként sikerülne szoros ellenőrzés alatt tartani.

A másik fő kockázat a Fitch elemzői szerint az, hogy kiújul a tőkemenekítés a görög bankrendszerből, és ez a szélesebb értelemben vett görög reálgazdaságot is nyomás alá helyezi.

Ha a Sziriza vezetésével alakul kormány Görögországban, akkor a legnagyobb valószínűséggel teljesen leállna privatizációs program, a közszféra bérköltsége várhatóan növekedne, és általánosságban is emelkednének a költségvetési kockázatok – jósolták a Fitch Ratings londoni elemzői.

Az Eurasia Group politikai-gazdasági kockázatelemző csoport londoni szakértői szerint a görög belpolitikai válság miatt kiújuló piaci bizonytalanságoktól nem elsősorban az euróövezet déli perifériája, hanem Franciaország és Olaszország – a második és a harmadik legnagyobb eurógazdaság – lesz a legsebezhetőbb, ugyanis ez a két ország hajtotta végre a legkevesebb reformot az euróövezeti adósságválság óta.

A ház szerint különösen a szintén mély belpolitikai megosztottságokkal küszködő Franciaország lenne rendkívüli mértékben sebezhető, ha a piaci hangulat a görögországi fejlemények miatt az idén megfordul.

A CEBR csütörtöki előrejelzése szerint a Görögország körüli bizonytalanságok csökkentik annak a valószínűségét, hogy az e kérdésben egyébként is megosztott eurójegybank (EKB) belekezd a piaci szereplők által eddig széles körben és rövid időn belül várt, szuverén euróövezeti kötvényeket is érintő mennyiségi enyhítési ciklusba a deflációs veszély elhárítása és a valutauniós gazdaság élénkítése végett. A ház londoni elemzői szerint azonban éppen a görögországi válság miatt az eddigieknél is nagyobb szükség lenne arra, hogy az EKB ehhez a monetáris lazítási eszközhöz folyamodjék.

Más londoni elemzők is látják annak a kockázatát, hogy a görög válság legalábbis késleltetheti az EKB mennyiségi enyhítési programját.

Az Eurasia Group szerint a görögországi események valószínűleg csökkentik annak az esélyét, hogy az EKB már januári ülésén dönt az állampapírokra is kiterjedő mennyiségi enyhítés elkezdéséről. A ház londoni elemzői szerint a valutauniós jegybank úgy is dönthet, hogy kivárja az előre hozott görög választások eredményét, és azt, hogy milyen következményekkel jár a Sziriza párt várható győzelme.