A görög követelés teljesítésének „valószínűsége egyenlő a nullával” – mondta Sigmar Gabriel alkancellár, gazdasági miniszter, a szociáldemokrata párt (SPD) elnöke a párt elnökségének naueni tanácskozása után. Az athéni kormány követelésének nincs jogalapja, hiszen a Németország újraegyesítésének elismeréséről szóló 1990-es, úgynevezett 4+2-es megállapodás – az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Nagy-Britannia, Franciaország és az akkori NSZK és NDK egyezménye – „minden ilyen témát lezárt jogilag” – mondta Sigmar Gabriel.
Aléxisz Cíprasz görög miniszterelnök vasárnapi programadó beszédéről azt is elmondta, megérti, hogy a görög lakosság már nem akarja elfogadni a fájdalmas megszorításokat. A német szociális ellátórendszer szigorításával járó Agenda 2010 program – az SPD és a Zöldek koalíciójának jelentős társadalmi ellenállást kiváltó 2003–2005-ös reformcsomagja – „langyos nyári szellő” volt a görögországi megszorításokhoz képest, de mégsem járható út, hogy az athéni politika irányváltásának költségeiről Németországnak és a többi euróövezeti társországnak állítanak ki számlát – mondta a német alkancellár.
Gabriel szerint „pragmatikus” megoldást kell találni, amelynek révén Görögország továbbra is teljesíteni tudja a hitelezőknek tett vállalásokat. „Azt tanácsolom, közeledjünk egymáshoz, de tegnap nem éreztem úgy, hogy közeledésről lenne szó” – mondta a német politikus a görög miniszterelnök parlamenti beszédére utalva.
Nem fogadta lelkesedéssel Cíprasz programját Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke sem, aki az SPD kétnapos elnökségi értekezletének egyik vendége volt. Hétfőn a tanácskozás margóján újságíróknak azt mondta, hogy a görög kormányfő beszédében vázolt tervek „korlátozott mértékben” fedik a brüsszeli bizottság elképzeléseit a válság kezeléséről. Hozzátette: nem tapasztal az euróövezetben olyan hangulatváltozást, amely elősegítené, hogy a közösség teljes egészében átvegye a baloldali radikális Sziriza – a görög kormánykoalíció nagyobbik pártja – nézeteit.
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter is visszafogottan nyilatkozott az athéni kormány programjáról. „Nem értem, hogy a görög kormány miként kívánja rendezni” a helyzetet – mondta Schäuble. Hozzátette, hogy egy ilyen program nélkül „Görögországnak nehéz lesz” megbirkóznia a kihívásokkal, és nemigen lehet felmérni, hogy miként reagálnának a pénzügyi piacok az új helyzetre, ugyanakkor „lehet, hogy Cíprasz jobban tudja”.
Athénban tárgyal Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnökkel és Jánisz Varufakisz pénzügyminiszterrel Declan Costello a trojka (Európai Unió, Európai Központi Bank, és az IMF) uniós főképviselője, valamint Thomas Wieser, az euróövezeti tagállamok pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport tanácskozásait előkészítő munkabizottság elnöke.
A tanácskozáson Athén és hitelezői megpróbálnak egyezségre jutni Görögország azonnali finanszírozásának keretéről. Michel Sapin francia pénzügyminiszter szerint „biztosítani kell valamiféle finanszírozást, különben Görögország ki lesz téve bármilyen piaci pánikhelyzetnek, de azt nem mondhatjuk egyszerűen, hogy >finanszírozzuk, finanszírozzuk<”, mert ezért a támogatásért cserébe Athénnak tiszteletben kell tartani az európai szabályokat.
„Tiszteletben tartjuk Görögországot, amíg Görögország is tiszteli Európát" – mondta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke hétfőn Berlinben, ahol arra figyelmeztetett, Görögország nem hiheti azt, hogy az eurózóna változtatások nélkül elfogadja a Ciprasz-kormány programját.
Elhibázottnak nevezte az államcsőd elkerülése érdekében országának nyújtott nemzetközi hitelprogramot és kitartott a megszorítások sújtotta emberek megsegítését hirdető választási ígéretei mellett Aléxisz Cíprasz görög kormányfő vasárnap, a parlamentben mondott programbeszédében. „A hitelprogram elbukott. Nem indokolt, hogy az új kormány annak meghosszabbítását kérje, mert ( ) nem kérheti a hibák megismétlését” – mondta Cíprasz a február 28-án véget érő hitelprogramról.
A baloldali kormányfő ismét elővette a II. világháborús német jóvátétel kérdését is, és leszögezte, hazája „történelmi kötelessége”, hogy megfizettesse Berlinnel a hét évtizeddel ezelőtt okozott károkat. „Erkölcsi kötelességünk a népünk, a történelem és minden európai előtt, aki a nácizmus ellen harcolt és vérét áldozta, történelmi kötelességünk”, hogy Németországtól „háborús kártérítést és a (Görögországra) rákényszerített kölcsön visszafizetését” követelje Athén – mondta Cíprasz.
