A görög követelés teljesítésének „valószínűsége egyenlő a nullával” – mondta Sigmar Gabriel alkancellár, gazdasági miniszter, a szociáldemokrata párt (SPD) elnöke a párt elnökségének naueni tanácskozása után. Az athéni kormány követelésének nincs jogalapja, hiszen a Németország újraegyesítésének elismeréséről szóló 1990-es, úgynevezett 4+2-es megállapodás – az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Nagy-Britannia, Franciaország és az akkori NSZK és NDK egyezménye – „minden ilyen témát lezárt jogilag” – mondta Sigmar Gabriel.
Aléxisz Cíprasz görög miniszterelnök vasárnapi programadó beszédéről azt is elmondta, megérti, hogy a görög lakosság már nem akarja elfogadni a fájdalmas megszorításokat. A német szociális ellátórendszer szigorításával járó Agenda 2010 program – az SPD és a Zöldek koalíciójának jelentős társadalmi ellenállást kiváltó 2003–2005-ös reformcsomagja – „langyos nyári szellő” volt a görögországi megszorításokhoz képest, de mégsem járható út, hogy az athéni politika irányváltásának költségeiről Németországnak és a többi euróövezeti társországnak állítanak ki számlát – mondta a német alkancellár.
Gabriel szerint „pragmatikus” megoldást kell találni, amelynek révén Görögország továbbra is teljesíteni tudja a hitelezőknek tett vállalásokat. „Azt tanácsolom, közeledjünk egymáshoz, de tegnap nem éreztem úgy, hogy közeledésről lenne szó” – mondta a német politikus a görög miniszterelnök parlamenti beszédére utalva.
Nem fogadta lelkesedéssel Cíprasz programját Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke sem, aki az SPD kétnapos elnökségi értekezletének egyik vendége volt. Hétfőn a tanácskozás margóján újságíróknak azt mondta, hogy a görög kormányfő beszédében vázolt tervek „korlátozott mértékben” fedik a brüsszeli bizottság elképzeléseit a válság kezeléséről. Hozzátette: nem tapasztal az euróövezetben olyan hangulatváltozást, amely elősegítené, hogy a közösség teljes egészében átvegye a baloldali radikális Sziriza – a görög kormánykoalíció nagyobbik pártja – nézeteit.