„A hitelprogram elbukott. Nem indokolt, hogy az új kormány annak meghosszabbítását kérje, mert ( ) nem kérheti a hibák megismétlését” – mondta Cíprasz a február 28-án véget érő hitelprogramról.
Ugyanakkor a görög miniszterelnök megismételte kormánya azon korábbi álláspontját, hogy egy „áthidaló támogatási programot” kíván kidolgozni a hitelezőkkel – az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal – a júniusig tartó időszakra, és a következő hónapokban egy új szemléletű válságkezelő megállapodást szeretne tető alá hozni.
A Cíprasz által vezetett Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) január 25-én azzal az ígérettel nyerte meg a választásokat, hogy újratárgyalja a nemzetközi hitelezők által a dél-európai országnak juttatott segélycsomag feltételeit, és megszünteti a görög társadalomnak súlyos nehézségeket okozó megszorítási politikát.
Cíprasz vasárnapi beszédében közölte, hogy kitart ígéretei, közte a nélkülözők megsegítése mellett, így például ingyenes élelmiszert és áramot biztosít a rászorulóknak. Azt is hangsúlyozta, hogy kormánya keményen fel fog lépni a korrupció és az adóelkerülés ellen, s úgy vélte, ezek lesznek a legkeményebb csaták.
„A kormány legelső célja ( ) a hitelprogram okozta mély sebek kezelése, a humanitárius válság kezelése, ahogy azt megígértük a választások előtt” – fogalmazott.
A baloldali kormányfő ismét elővette a II. világháborús német jóvátétel kérdését is, s leszögezte, hazája „történelmi kötelessége”, hogy megfizettesse Berlinnel a hét évtizeddel ezelőtt okozott károkat. „Erkölcsi kötelességünk a népünk, a történelem és minden európai előtt, aki a nácizmus ellen harcolt és vérét áldozta, történelmi kötelességünk”, hogy Németországtól „háborús kártérítést és a (Görögországra) rákényszerített kölcsön visszafizetését” követelje Athén – mondta Cíprasz.
A görög kormány arra alapozza követelését, hogy a náci megszállók a II. világháború alatt gyakorlatilag kifosztották az országot, és arra kényszerítették a görög jegybankot, hogy kölcsönként adja át 476 millió német márkás tartalékát Berlinnek, amelyet a németek nem fizettek később vissza. Berlin szerint ugyanakkor nem terheli Németországot nemzetközi jogi kötelezettség a kártérítésre vonatkozóan.
Közölte, hogy 2016-ig fokozatosan havi 750 euróra (körülbelül 230 ezer forint) növelik a minimálbért a jelenlegi 580-ról, és egyebek mellett újraindítják a 2013-ban a megszorítások közepette bezárt ERT nevű köztévét is. A tévé bezárását Cíprasz a „demokrácia elleni bűncselekménynek” minősítette.
Ugyanakkor a politikusok számára az eddiginél nagyobb takarékosságot fog előírni a Cíprasz-kormány, így például a miniszterek nem kapnak majd állami autókat, és eladják a kormányfő külföldi utazásaihoz használt egyik repülőgépet is.
Cíprasz még korábban egyébként arról nyilatkozott, hogy a kormány olyan realista javaslatokat tett európai partnereinek, amelyek tartós megoldáshoz vezetnek Görögország, illetve a görög adósság szempontjából, kis időhöz és kis levegőhöz juttatva az országot, hogy elindítsa a szükséges reformokat.
