Párizs és London azt követően erősítette meg a szíriai elnökkel szembeni elutasító álláspontját, hogy a héten négy francia törvényhozó látogatást tett Damaszkuszban, s közülük hárman Bassár el-Aszaddal is találkoztak. A magánjellegűnek minősített utazást Francois Hollande államfő és Manuel Valls miniszterelnök is elítélte, diktátornak és mészárosnak minősítve Aszadot.
Franciaországban ennek ellenére többen is szót emeltek a Párizs és Damaszkusz között 2012-ben megszakadt diplomáciai kapcsolatok felvétele érdekében azért, hogy a közel-keleti ország egy részét ellenőrzés alatt tartó és Európára is veszélyt jelentő Iszlám Állam dzsihadista szervezet ellen hatékonyabb fellépés kezdődhessen.
„Bassár egyszerre képviseli az igazságtalanságot, a káoszt és a terrort. És mi, Franciaország és Nagy-Britannia nemet mondunk mindháromra” – fogalmazott Fabius és Hammond közös írásukban. A külügyminiszterek aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a szíriai elnök egy „önrehabilitációs folyamatba” kezdett.
„A nyugati médiában megpróbálja kihasználni a szélsőségesek okozta ijedelmet arra, hogy a káosszal szembeni bástyaként tüntesse fel önmagát. Egyesek érzékenyek erre a szövegre: szemben a terrorral, mondják, az igazságtalanság és a diktatúra jobb, mint a káosz” – emlékeztetett a két nyugati politikus.
Fabius és Hammond szerint „aki Bassár el-Aszadot megoldásként ajánlja a szélsőséggel szemben, az nincs tisztában a radikalizálódás okaival. 220 ezer áldozat és menekültek milliói után illúzió azt képzelni, hogy a szíriaiak többsége hajlandó ismét annak az igájába hajtani a fejét, aki egyszer már áldozattá tette” – hangsúlyozták a külügyminiszterek. Ugyanakkor elismerték, hogy „a saját nemzeti biztonságunk érdekében végezni kell az Iszlám Állammal Szíriában”.
„Olyan partnerre van szükségünk, aki fellép a szélsőségesek ellen, tehát egy olyan tárgyalásos politikai rendezésre a különböző szíriai felek között, amely egységkormányhoz vezet. Ebbe bele kell majd vonni a jelenlegi rezsim egyes struktúráit és Szíria mérsékelt vízióval bíró ellenzékének képviselőit is” – olvasható a felhívásban. „Világos, hogy Bassár el-Aszadnak nincs helye egy ilyen keretben” – erősítette meg a francia és brit külügyminiszter, akik egyébként úgy látják, hogy a szíriai elnök helyzete „folyamatosan gyengül”.
Párizs, amely a nyugati országok többségéhez hasonlóan Aszad elnök távozását követeli, a mérsékelt ellenzéknek nyújt katonai és politikai támogatást a közel-keleti országban tomboló polgárháborúban. Franciaország 2012 márciusában döntött damaszkuszi nagykövetségének bezárásáról, pár hónappal később pedig kiutasították a Párizsban akkreditált szíriai nagykövetet.
A 2011. március 15-én békés tüntetésekkel kezdődő, majd a véres megtorlás hatására polgárháborúba torkolló szíriai felkelés halálos áldozatainak száma már meghaladja a 220 ezret.
