Elisa Carrió ellenzéki politikus a jogász halála ügyében folyó nyomozás akadályozásával vádolja Cristina Fernández de Kirchnert, Alejandra Gils Carbó főügyészt és César Milani hadseregparancsnokot, valamint más tisztségviselőket.
Alberto Nismant – aki tíz éven át dolgozott a Buenos Aires-i zsidó kulturális központ elleni 1994-es pokolgépes merénylet vizsgálatán – január 18-án holtan találták lakásában.
Az ügyész öt nappal korábban nyilvánosan azzal vádolta meg az elnököt és Héctor Timerman külügyminisztert, hogy jól jövedelmező iráni kereskedelmi szerződésekért cserébe akadályozták a 85 ember halálát okozó robbantás feltételezett iráni felelősei utáni nyomozást.
Nismant január 19-én hallgatta volna meg az argentin kongresszus.
Az argentin közvélemény egy része úgy véli, a kormány ölette meg az ügyészt. Az ügyben nyomozó hatóságok ugyanakkor a boncolás eredményére hivatkozva öngyilkosságról beszélnek: a fegyveren ugyanis kizárólag Alberto Nisman dns-nyomait találták meg.
Az ügyész rejtélyes halála után az elnök bejelentette, hogy feloszlatja az SI titkosszolgálatot, amelynek helyét egy újonnan alakuló szervezet veszi át. Cristina Kirchner annak a gyanújának adott hangot, hogy az ügyészt megölték, mégpedig azért, hogy őt megvádolhassák a botrány eltussolásával. Az államfő környezete a titkosszolgálat elbocsátott tagjainak egy csoportját nevezte meg gyanúsítottként.
Elisa Carrió pénteken felhívta a figyelmet arra, hogy az elnök anélkül fogalmazta meg a Nisman halálával kapcsolatos gyanúját, hogy – mint azt az alkotmány előírja – feljelentést tett volna.
Közben az argentin ügyészek bejelentették, hogy február 18-án emlékmenetet tartanak elhunyt kollégájuk tiszteletére. Mint fogalmaztak, így akarják nyomatékosítani, hogy követelik függetlenségük tiszteletben tartását. „Fel kell hogy rázzon minket ez a szörnyű ügy. Nisman halála volt az első eset, s nem biztos, hogy az utolsó” – mondta Carlos Stornelli ügyész.
