Az uniós közvetítés mellett a szerb–koszovói viszony normalizálásáról folytatott kétoldalú kormányfői egyeztetéssorozatot hétfő este újították fel, miután mind a két miniszterelnöki poszton, mind az uniós főképviselői tisztség betöltésében változás történt. A legutóbbi, tavaly megtartott ilyen jellegű eszmecserén még Catherine Ashton képviselte az Európai Uniót, Ivica Dacic a belgrádi, Hashim Thaci pedig a pristinai kormányt.
A mostani ülés részben a hivatali elődök által elért eredmények értékelése jegyében zajlott. Mint Mogherini közölte, sikerült véglegesíteni az igazságügyi kérdéskörben – azon belül a koszovói igazságszolgáltatási rendszerről – kidolgozott szerb–koszovói megállapodást. Ezzel az uniós főképviselő értékelése szerint a korábban megkötött politikai megállapodás végrehajtásának olyan, kulcsfontosságú fejezetét tudták lezárni, amely lényegesen javítja majd a térségben élők helyzetét.
A belgrádi Politika arra is emlékeztetett, hogy a múlt hét végén naponta több mint ezer határsértőt fogtak el a szerb–magyar határon. A szerb hatóságok pénzbüntetést szabtak ki azokra, akiket még a határ szerbiai oldalán fogtak el. Azok a határsértők pedig, akiket már a magyarországi oldalon fogtak el, menedékkérelmet nyújtottak be a lap tudomása szerint.
A miniszterelnökök emellett igyekeztek kijelölni a szerb–koszovói viszony normalizálását célzó további főbb tevékenységi irányokat is, valamint megvitattak olyan időszerű problémákat, mint amilyen a jelentősen megnövekedett koszovói migránstömeg ügye. Ebben a kérdésben együttműködési készségüket hangoztatták. A Nyugat-Balkánon egyedül a koszovóiaknak van szükségük vízumra az unióba való beutazáshoz. Brüsszel szerint most Pristinának nem a vízumliberalizációt kellene szorgalmaznia, hanem szigorítania kellene az ellenőrzést a szerb–koszovói átkelőknél, és tájékoztatnia kellene a lakosokat arról, mi vár rájuk, ha útra kelnek.
A kétoldalú viszony normalizálásának a legfőbb nehézsége abban áll, hogy minden gyakorlati problémára olyan megoldást, formulát kell találni, amely figyelembe veszi azt, hogy Belgrád hivatalosan máig nem hajlandó elismerni a tőle 2008-ban elszakadt Koszovó önálló államiságát. Annyit már sikerült elérni a normalizálás rögös útján, hogy Brüsszel hajlandó legyen hivatalos EU-tagjelölti jogállást adni Belgrádnak. A csatlakozási tárgyalásokon azonban még hosszú utat kell bejárni, és több vezető uniós politikus – így például Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke – nem rejti véka alá véleményét: az út végén Szerbiának el kell majd ismernie Koszovót. Jelenleg azonban az EU nem egységes ebben: öt tagországa – Ciprus, Görögország, Románia, Spanyolország és Szlovákia – szintén nem ismeri el Koszovó függetlenségét.
