A négy ország vezetője telefonon tárgyalt egymással, és ennek eredményét jelentette be Párizsban Francois Hollande francia államfő. Közleménye szerint a vezetők elítélték a tűzszünet megsértését, és egyetértenek abban, hogy a Minszkben elfogadott intézkedéseket „szigorúan és a maguk teljességében” foganatosítani kell. Hollande tudatta azt is, hogy az újabb nyomásgyakorlás részleteiről a négy ország külügyminisztere már csütörtökön elkezd tárgyalni.
Ukrajnában törékeny tűzszünet jött létre, megvan a kockázata, hogy nem lesz tartós – jelentette ki Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke a testület csütörtöki zárt ülése után. A grémiumot többek között Pásztor István, az Információs Hivatal főigazgatója, valamint Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ főigazgatója tájékoztatta az ukrajnai helyzetről. Molnár Zsolt azt is elmondta, hogy a tájékoztatás szerint az ukrán hadseregben a magyar nemzetiségű katonák aránya nem haladja meg az ukrajnai magyarság arányát.
Ezt megerősítette Steffen Seibert német kormányszóvivő is, akinek Berlinben kiadott közleménye szerint a normandiai négyek egyetértettek abban, hogy a február 12-én elfogadott intézkedéscsomagnak a tűzszünetre és a nehézfegyverek visszavonására vonatkozó elemei „átfogó megvalósításához” az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet megfigyelése mellett megvalósuló konkrét lépések szükségesek, és a fogolycserének is meg kell kezdődnie. A közlemény szerint Vlagyimir Putyin megígérte, hogy mindennek érdekében latba veti befolyását az oroszbarát szakadároknál.
Ismert, Minszkben február 15-én kezdődő tűzszünetben állapodtak meg, eszerint a Kelet-Ukrajnában szemben álló felek vissza kell hogy vonják nehézfegyvereiket, Ukrajnának pedig alkotmányos reformot kell végrehajtania, figyelembe véve a kelet-ukrajnai lakosság jogait. Egyeztettek a fogolycseréről is.
A szakadárok szinte azonnal jelezték, hogy elégedetlenek a feltételekkel.
Ukrajna 40 milliárd dolláros segítséget kap az IMF-től, kemény reformokért cserébe.