Az életbe léptetett új rendelet lehetővé teszi, hogy a francia kormány bírósági döntés nélkül blokkolja a terrorizmust propagáló és gyermekpornográfiát tartalmazó honlapokat – írja a The Verge. A francia belügyminisztérium által a múlt héten nyilvánosságra hozott szabályozás szerint az internetszolgáltatóknak 24 óra alatt le kell tiltaniuk a jogsértő honlapokat. Bernard Cazeneuve belügyminiszter szerint a rendelet kulcsfontosságú a terrorizmus elleni harcban, ugyanakkor a jogvédők szerint ezzel a kormány veszélyesen széles hatáskört kapott, hogy elnyomja a szólásszabadságot.
Az új intézkedések bevezetését a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni terrortámadás indokolta. Ennek első lépéseként a francia kormány külön dzsihádellenes honlapot indított, és több tucat embert letartóztatott, akiket a terrorizmus segítségével vádoltak.
A mostani rendelet két korábbi rendelkezésen alapul, a gyermekpornográfia elleni törvényt 2011-ben, a terrorellenes törvényt múlt év végén léptették életbe. Mostantól az ügymenet a következőképpen zajlik: a rendőrség a terrorizmusellenes osztály vizsgálata alapján kiválasztja a letiltásra javasolt honlapot, az eljárási folyamatot pedig a CNIL nevű független adatvédelmi szervezet fogja felügyelni.
A francia belügyminiszter a múlt héten a sajtónak érvelt az új intézkedés mellett. Állítása szerint az unióban a terrorcselekményeket végrehajtók kilencven százaléka ilyen internetes tartalmak látogatása után aktivizálódik. Ezért nem lehet úgy harcolni a terrorizmus ellen, hogy nem szabályozzák az internetet – hangsúlyozta.
De nem mindenki ilyen lelkes az új szabályozástól. Az Electronic Frontier Foundation (EFF) részéről Jillian York kétségesnek tartja, hogy ezzel az intézkedéssel megállítható lenne a terrorizmus. Mások a jogszabály hatékonyságát is megkérdőjelezik. A La Quadrature du Net nevű internetes jogvédő csoportnál úgy gondolják, hogy a rendelet a legális tartalmak „túlblokkolásához” vezethet. A szervezet titkára, Félix Tréguer pedig hozzátette, hogy ezzel az intézkedéssel csak olyan illúziót keltenek, hogy az állam a lakosság biztonságáért cselekszik, miközben ezzel csak lépést tesznek az alapvető internetes jogok aláásásához.
