Az előzetes adatok szerint a merényletben egy ismert „Jevromajdan-aktivista” és egy rendőr alezredes vesztette életét, továbbá megsérült öt rendőr és négy civil. Helyi beszámolók szerint a tüntetők a harkivi sportközpont mellett gyülekeztek, hogy onnan a város központjába vonuljanak, ekkor történt a detonáció.
Szemtanúk állításai szerint a robbanószerkezetet egy autóból dobták ki a nagyjából 500 fős menet élén haladókra, ám a harkivi hatóságok szerint a robbanószerkezetet már korábban elhelyezték a helyszínen. A Russia Today korábban azt írta honlapján, hogy a feltételezett támadókat elfogták.
Olekszandr Turcsinov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) vezetője sajtószolgálatán keresztül kijelentette, hogy távirányítású robbanószerkezet lépett működésbe. Közölte, hogy a merénylet miatt az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) a belügyminisztériummal együtt terrorellenes műveletbe kezdett a kelet-ukrajnai megyeközpontban. Négy személyt már őrizetbe is vettek a merényletben való részvételük gyanújával és lefoglaltak tőlük egy gránátvetőt is. Turcsinov az SZBU-tól kapott információra hivatkozva közölte, hogy az őrizetbe vettek az Oroszországi Belgorodban vettek részt kiképzésen.
Harkiv megye határos a harcok sújtotta Doneck és Luhanszk megyékkel. Az oroszbarát szakadárok korábban oda is megpróbálták kiterjeszteni befolyásukat, de a megye és Harkiv városának vezetése, valamint az ott élők ellenállása miatt nem tudták megvetni a lábukat. Több robbantásos merénylet is történt viszont a tavaly tavasszal kezdődött kelet-ukrajnai szeparatista zavargások óta Harkiv megyében.
A robbanás pillanatáról videofelvétel is készült. Csak erős idegzetű olvasóink nézzék meg!
Kijevben a Dicsőség menetének nevezett vasárnapi belvárosi felvonulás élén Petro Porosenko ukrán elnök és Arszenyij Jacenyuk kormányfő haladt több magas rangú külföldi politikussal, köztük Joachim Gauck német, Dalia Grybauskaite litván, Andrej Kiska szlovák és Bronislaw Komorowski lengyel államfővel, valamint Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével.
Az előzetes becslések szerint a rendezvényen legalább tízezren vettek részt. A menet azokon az utcákon vonult végig, amelyeken a súlyos összecsapások zajlottak az európai integrációt és hatalomváltást követelő tavalyi Majdan-tüntetéseken.
A menet közepén egy hatalmas kifeszített ukrán zászlót vittek. A tömegben sokan lengettek nemzeti lobogót, vagy vonultak a vállukra terített kék-sárga ukrán zászlóval. Többen idegen nyelvű – angolul, németül vagy franciául írt – táblákkal hirdették, hogy Ukrajna európai ország. Menet közben az ukrán himnuszt énekelték és a Dicsőség Ukrajnának, dicsőség a hősöknek! jelmondatot skandálták.
Amint a felvonulók a Függetlenség terére, azaz a Majdanra értek, felcsendült az Európai Unió himnusza, az Örömóda. A téren, az egykori sátorváros helyén hatalmas ukrán címert raktak ki virágokból és mécsesekből. A felvonulók megérkezése után – több keresztény egyház képviselőjével együtt – közös imával emlékeztek az elhunytakra.
A rendezvény előtt Porosenko elnök külföldi vendégeivel együtt megtekintette a Jelenlét című kiállítást a belvárosi Szent Mihály téren. Ezen több olyan tárgyat – például becsapódott rakéta darabját, lelőtt drónt, azaz pilóta nélküli repülőgépet – mutatnak be, amelyek a szervezők szerint bizonyítják az orosz fegyveres erők jelenlétét a kelet-ukrajnai harcok övezetében.
Az európai integrációt és hatalomváltást követelő, hónapokon át tartó kijevi tüntetéssorozat végnapjaiban – tavaly február 18-20-án – belügyi egységek tüzet nyitottak a tüntetőkre, aminek következtében több mint százan életüket vesztették, és mintegy 1200 demonstráló sebesült meg lövedékektől vagy ütlegeléstől. A központi tér, a Majdan környéki épületek tetejéről mesterlövészek lőtték az embereket, a legtöbben ennek estek áldozatul.
Tavaly február 22-én mondta ki az ukrán parlament, hogy az akkor már szökésben lévő Viktor Janukovics államfő nem képes ellátni elnöki teendőit, ezért a képviselők nagy többséggel megszavazták leváltását. Ugyanezen a napon nyerte vissza szabadságát a politikai okokból bebörtönzött Julija Timosenko volt kormányfő.
Az oroszbarát szakadárok erői tizenkét támadást hajtottak végre az ukrán hadsereg állásai ellen vasárnapra virradó éjjel, azon a napon, amikor megkezdődik a nehézfegyverek kivonása Kelet-Ukrajnában a front mentén kijelölt ütközőzónából.
Az ukrán hadsereg Facebook-oldalán megjelent közlemény szerint a leghevesebb harcok a Doneck városának közelében lévő Piszki településen folytak. A szeparatisták emellett megpróbálták megrohamozni az ukrán katonákat az Azovi-tenger partján fekvő Sirokine falunál, a stratégiai fontosságú Mariupol város szélén.
Előbb azokból a szektorokból vonják ki a február 12-ei – a kelet-ukrajnai konfliktus rendezését célzó – minszki megállapodásban foglaltak alapján a nehézfegyvereket, amelyekben már valóban életbe lépett a tűzszünet.
