Kijevben is megerősítették, hogy Olekszandr Zaharcsenko donecki és Ihor Plotnickij luhanszki szakadár vezetők aláírták az erről szóló dokumentumot. Baszurin közlése szerint előbb azokból a szektorokból vonják ki a február 12-ei – a kelet-ukrajnai konfliktus rendezését célzó – minszki megállapodásban foglaltak alapján a nehézfegyvereket, amelyekben már valóban életbe lépett a tűzszünet.
Petro Kanonik, az ukrán fegyveres erőknek a tűzszünet és a fegyverkivonás ügyében illetékes képviselője újságírói kérdésre válaszolva nem zárta ki, hogy a szakadárok által a héten megszállt Debalceve esetében külön megállapodás jön majd létre.
„Az ütközőzóna térképét a minszki megállapodás alapján készítették el, és akkor még a város ukrán ellenőrzés alatt állt” – mutatott rá a katonai illetékes, hozzáfűzve, hogy a település megszállásával a szakadárok tulajdonképpen megsértették az egyezményt. A fontos közlekedési csomópontnak számító – a szakadár megszállás alatt lévő két megyeközpontot, Donecket és Luhanszkot, valamint az oroszországi rosztovi területet vasúton összekötő – Debalceve beékelődést képezett a szeparatisták területébe. Elfoglalásával a szakadárok gyakorlatilag „kiegyenesítették” a térségben a frontvonalat.
A várost a szeptember 15-én életbe léptetett tűzszünet után is hevesen támadták, majd kedden benyomultak a városba, ahonnan szerdán a súlyos utcai harcok miatt az ukrán hadvezetés kivonta a kormányerők katonáit. Kijev a város átengedéséről hozott döntést azzal magyarázta, hogy elsősorban a katonák testi épségét és életben maradását tartották szem előtt.
A város területén bombatölcsérek tátonganak egy drónfelvétel szerint. A Mashable nevű közéleti portál You Tube-csatornája rövid felvételt tett közzé. A videó leírása alapján a drón felvételei a kiterjedt bombázás hatását mutatják Debalceve városában; a havas tájat sok helyen felszaggatták a bombák. A város fontos vasúti közlekedési csomópont, amely Doneck és Luhanszk szeparatista fellegvárait köti össze.
A város környékén előző nap is tűzharcok folytak, akkor is, amikor az EBESZ küldöttsége járt ott. Aleksander Hug, a misszió helyettes vezetője arról számolt be újságíróknak, hogy az alatt a fél óra alatt, amíg a városban tartózkodtak, legalább száz, a városból kifelé lőtt, továbbá néhány befelé irányított lövést hallottak. Vasárnap Petro Porosenko ukrán elnök a Twitter közösségi oldalon arról számolt be, hogy az előző nap elkezdődött fogolycsere során 139 ukrán katona szabadult ki a szakadárok fogságából. Szvjatoszlav Ceholko elnöki szóvivő ehhez hozzáfűzte saját Twitter-mikroblogján, hogy az elkövetkező napokban további 140, fogságba esett katona nyerheti vissza a szabadságát.
A nehézfegyverek hátrébb vonásáról szóló bejelentést megelőzően a Kijev által terrorellenesnek elnevezett kelet-ukrajnai hadműveleti parancsnokság sajtószolgálata Facebook-oldalán azt közölte, hogy az oroszbarát szakadár erők tizenkét támadást hajtottak végre az ukrán hadsereg állásai ellen vasárnapra virradó éjjel. A közlemény szerint a leghevesebb támadás a Doneck városának közelében lévő Piszki települést érte. A várost, amelyet már több napja tartanak tűz alatt, az éjjel kétszer Grad rakéta-sorozatvetőkkel, háromszor pedig aknavetőkkel és egyéb tüzérségi fegyverekkel lőtték. A szeparatisták emellett megpróbálták megrohamozni az ukrán katonákat az Azovi-tenger partján fekvő Sirokine falunál, a stratégiai fontosságú Mariupol város közvetlen közelében.
Kijev szerint a szeparatisták csapatokat vonnak össze és fegyvereket mozgatnak az általuk ellenőrzött délkelet-ukrajnai területeken, és vélhetően támadásra készülnek Mariupol ellen. Olekszandr Turcsinov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) vezetője korábban már figyelmeztetett arra, hogy Debalceve szakadár megszállása után Mariupolt is komoly veszély fenyegeti.
Az ukrán hadsereg Facebook-oldalán megjelent közlemény szerint a leghevesebb harcok a Doneck városának közelében lévő Piszki településen folytak. A szeparatisták emellett megpróbálták megrohamozni az ukrán katonákat az Azovi-tenger partján fekvő Sirokine falunál, a stratégiai fontosságú Mariupol város szélén.
Kijev szerint a szeparatisták csapatokat vonnak össze és fegyvereket mozgatnak az általuk ellenőrzött délkelet-ukrajnai területeken, és vélhetően támadásra készülnek Mariupol ellen.
A stratégiai fontosságú közlekedési csomópontnak számító Debalceve elvesztése komoly belpolitikai károkat okozhat Petro Porosenko ukrán elnöknek, és egyúttal megmutatta Európa ukrán válságban való alkuerejének határait is – írta hírportálján megjelent értékelésében a BBC brit közszolgálati televízió.
Bár Porosenko és más kijevi illetékesek az ukrán katonák ezreinek kivonásáról beszéltek, ám úgy tűnik, ennek pontosan az ellenkezője történt Debalcevénél, amelyet napokkal a tűzszüneti megállapodás hivatalos életbe lépése után, heves harcokat követően foglaltak el az oroszbarát szakadárok. Lehetséges, hogy a visszavonulással Kijev megelőzött egy nagyobb, katasztrofálisabb katonai vereséget.
A debalcevei vereség belpolitikai ára annak függvénye, hogy mekkora veszteségeket szenvedtek az ukrán erők – áll a David Stern által jegyzett elemzésben. A debalcevei vereség miatti közelégedetlenség első jelei már megjelentek. Szemen Szemencsenko parlamenti képviselő, a Donbasz önkéntes alakulat parancsnoka azt mondta a BBC-nek, hogy Debalcevét „nem az orosz katonai fölény miatt vesztettük el, hanem mert tábornokaink nem hajlandók felelősséget vállalni”.
Porosenko hatalma szilárdnak tűnik, és sok ukrán úgy véli, hogy az elnök minden tőle telhetőt megtesz a borzalmas politikai és gazdasági helyzet közepette. Ugyanakkor népszerűsége csökkenőben van: egy közelmúltbeli felmérés szerint 57-ről 45 százalékra csökkent támogatottsága, és az ukránok 46 százaléka véli úgy, hogy rossz munkát végez. A debalcevei események nem segítettek helyzetén, sőt: lehetséges, hogy a vereség jelentős belpolitikai károkat okozhat az ukrán elnöknek.
