Híresztelések miatt vándorolnak ki koszovóiak tízezrei?

A balkáni ország külügyminisztere közölte: a koszovóiaknak meg kell adni a lehetőséget arra, hogy legálisan utazhassanak az EU-ba.

Németország és az összes többi uniós tagország is „jól tenné, ha biztonságos származási országnak nyilvánítaná Koszovót, de a koszovóiaknak meg kell adni a lehetőséget, hogy legálisan beutazhassanak az EU-ba” – mondta Hashim Tachi.

A koszovói fiatalokat „frusztrálja”, hogy csupán egyórai repülőútra élnek az EU-tól, de „nem láthatják Berlint, nem utazhatnak InterRail vasúttal, nem járhatnak koncertekre és nem lehetnek cserediákok”. Miközben az EU liberalizálja a vízumszabályait például Kolumbia vagy Moldova esetében, „kissé méltánytalan, hogy az 1,8 millió koszovói nem utazhat szabadon” – fejtette ki a külügyminiszter.

Hangsúlyozta, hogy országa teljesítette az EU-s vízumkötelezettség feloldásáért támasztott feltételek 90 százalékát, és nyárra valamennyi követelménynek megfelel majd. Ezután a schengeni övezet országain a sor, hogy politikai döntést hozzanak az ügyben – tette hozzá Hashim Thaci, megjegyezve, hogy „az utóbbi időszak eseményei kétségtelenül okoztak károkat”.

A koszovói diplomácia vezetője szerint a kivándorlókat ábrázoló „szomorú képek” nem adnak pontos, teljes képet az országról. Koszovó a függetlenség megszerzése után hét évvel „fiatal, élő demokrácia”, és ahhoz képest, hogy 15 éve még háború volt, előtte pedig fél évszázadig kommunista diktatúra, „kiváló eredményeket” ért el. Ezeket ismertetve kiemelte, hogy az ENSZ tagjainak többsége elismeri Koszovót független államként, az ország a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap tagja, az első állam a Balkánon, amelynek női elnöke van, és alkotmánya garantálja a melegek és leszbikusok jogait, államadóssága pedig csupán a hazai össztermék (GDP) 10 százalékát teszi ki, és a háztartások 80 százaléka rendelkezik széles sávú internet-hozzáféréssel.

Arra a felvetésre, hogy a helyiek mégis jelentős számban távoznak, elmondta: a pénzügyi válság Koszovót sem kímélte, és a munkanélküliségi ráta minden erőfeszítés ellenére 30 százalék fölött van. „Az embereknek elegük van a politikából, munkát akarnak” – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a legfontosabb az oktatás. Olyan tudást kell biztosítani a fiataloknak, amellyel megfelelhetnek a kor kihívásainak és megtalálhatják helyüket a hazájukban.