Híresztelések miatt vándorolnak ki koszovóiak tízezrei?

A balkáni ország külügyminisztere közölte: a koszovóiaknak meg kell adni a lehetőséget arra, hogy legálisan utazhassanak az EU-ba.

Hashim Thaci elmondta, hogy januárban a helyi sajtóban olyan koszovóiakról is megjelentek történetek, akik állítólag még lakást is kaptak Németországban, egyes komoly hírmagyarázók pedig azt állítják, hogy a nyugat-európai országok a negatív születési ráta miatt egyenesen hívják a koszovóiakat, hogy költözzenek hozzájuk. Mindez „ugyan nem igaz, de még több embert ösztönöz arra, hogy útnak induljon” – mondta a koszovói külügyminiszter.

Mintegy 300 ezer menedékjogi kérelemre számít az idén a német bevándorlási és menekültügyi hivatal. A bajor kormányfő ugyanakkor közölte: nincs lehetőség a szegénység elől menekülő külföldiek befogadására.

Magyar, osztrák és német rendőrök közösen próbálják kiszűrni az illegális bevándorlókat a Nyugat-Európába tartó vonatokon, valamint azokon a pályaudvarokon, amelyeken fel lehet szállni ezekre a szerelvényekre.

Az illegális migráció, a terrorizmus és a szélsőségek megfékezése nem az egyes országok feladata, hanem mindenkinek együtt kell dolgoznia azok kezelésén – hangzott el csütörtökön Belgrádban a magyar, a szerb és az osztrák belügyminiszter találkozója utáni sajtótájékoztatón.

Hozzátette, hogy korábban is voltak kivándorlási hullámok a téli hónapokban, de eddig főleg hátrányos helyzetű rétegek tagjai, romák vagy nagyon szegény emberek hagyták el az országot, most viszont a híresztelések középosztálybeli, „rendes jövedelemmel rendelkező” koszovóiakat is kivándorlásra csábítanak. A kivándorlók egészét tekintve nagyjából egyharmad és 40 százalék között lehet mindazok aránya, akik nem először próbálnak menedékjogot szerezni.

Arra a kérdésre, hogy embercsempészeknek van-e szerepük a folyamatban, azt mondta, hogy egész biztosan van. Szerbiából „korrupt rendőrök vagy határőrök” segítségével jutnak át az emberek Magyarországra. Ez „korábban 4000 és 8000 euró közötti összegbe került, most pedig 400 eurónál is kisebb összegbe” – mondta Hashim Thaci.

Azzal kapcsolatban, hogy Németországban vita indult arról, hogy Szerbia, Macedónia és Bosznia-Hercegovina után Koszovót is úgynevezett biztonságos származási országnak kellene minősíteni a menedékjog iránti kérelmek elbírálásának gyorsítása céljából, a koszovói külügyminiszter azt mondta, hogy országa igen biztonságos, és a fővárosban, Pristinában „alacsonyabb a bűnözési ráta, mint a legtöbb német városban”.

Németország és az összes többi uniós tagország is „jól tenné, ha biztonságos származási országnak nyilvánítaná Koszovót, de a koszovóiaknak meg kell adni a lehetőséget, hogy legálisan beutazhassanak az EU-ba” – mondta Hashim Tachi.

A koszovói fiatalokat „frusztrálja”, hogy csupán egyórai repülőútra élnek az EU-tól, de „nem láthatják Berlint, nem utazhatnak InterRail vasúttal, nem járhatnak koncertekre és nem lehetnek cserediákok”. Miközben az EU liberalizálja a vízumszabályait például Kolumbia vagy Moldova esetében, „kissé méltánytalan, hogy az 1,8 millió koszovói nem utazhat szabadon” – fejtette ki a külügyminiszter.

Hangsúlyozta, hogy országa teljesítette az EU-s vízumkötelezettség feloldásáért támasztott feltételek 90 százalékát, és nyárra valamennyi követelménynek megfelel majd. Ezután a schengeni övezet országain a sor, hogy politikai döntést hozzanak az ügyben – tette hozzá Hashim Thaci, megjegyezve, hogy „az utóbbi időszak eseményei kétségtelenül okoztak károkat”.

A koszovói diplomácia vezetője szerint a kivándorlókat ábrázoló „szomorú képek” nem adnak pontos, teljes képet az országról. Koszovó a függetlenség megszerzése után hét évvel „fiatal, élő demokrácia”, és ahhoz képest, hogy 15 éve még háború volt, előtte pedig fél évszázadig kommunista diktatúra, „kiváló eredményeket” ért el. Ezeket ismertetve kiemelte, hogy az ENSZ tagjainak többsége elismeri Koszovót független államként, az ország a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap tagja, az első állam a Balkánon, amelynek női elnöke van, és alkotmánya garantálja a melegek és leszbikusok jogait, államadóssága pedig csupán a hazai össztermék (GDP) 10 százalékát teszi ki, és a háztartások 80 százaléka rendelkezik széles sávú internet-hozzáféréssel.

Arra a felvetésre, hogy a helyiek mégis jelentős számban távoznak, elmondta: a pénzügyi válság Koszovót sem kímélte, és a munkanélküliségi ráta minden erőfeszítés ellenére 30 százalék fölött van. „Az embereknek elegük van a politikából, munkát akarnak” – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a legfontosabb az oktatás. Olyan tudást kell biztosítani a fiataloknak, amellyel megfelelhetnek a kor kihívásainak és megtalálhatják helyüket a hazájukban.