Az IÁ tervei szerint – melyekre a Quillam nevű brit radikalizmusellenes csoport hívta fel a figyelmet – Szíriából és Irakból érkeznének milicisták az Észak-Afrikába, ahonnan menekülteket szállító hajókkal jutnának el Európába. A terroristák ezután a kontinens déli részén található városokban hajtanának végre merényleteket, de megtámadhatnának tengerjárókat is.
A propagandista, Abu Arhim al-Libim – ez valószínűleg nem az eredeti neve – arról is ír, hogy Líbia tele van olyan fegyverekkel, melyet a kormányzat ellen harcoló lázadók még Moammer Kadhafi hadseregétől zsákmányoltak a polgárháború alatt, és amelyekhez viszonylag könnyen hozzá lehet jutni. Al-Libim azt is kiemeli, hogy Európa partjai mindössze 450 kilométerre vannak az észak-afrikai országtól, ezt a távolságot pedig akár kisebb hajókkal is át lehet hidalni.
Az új információkra már csak a minap megjelent IÁ-videó miatt is érdemes figyelni, melyen a terrorszervezethez tartozó harcosok 21 egyiptomi kopt keresztényt végeztek ki, akik Líbiában dolgoztak vendégmunkásként. A felvételen a terroristák egyértelműen Európát jelölik ki a következő célpontként, egyikük a tengerre mutatva azt mondja: „Allah engedelmével leigázzuk Rómát”.
Az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet Dabiq című angol nyelvű propagandamagazinjának legfrissebb számából arra lehet következtetni, hogy a szervezet valójában egy apokalipszishívő szekta, amely azért üzen hadat mindenkinek, aki nem közülük való, hogy előbbre hozza a világvégét – derül ki a CNN szerdai elemzéséből.
Az Iszlám Állam kikiáltása óta a terrorcsoport egyre több ellenséget teremtett magának, tekintet nélkül arra, hogy azok, akiket megtámad, keresztény vagy iszlám vallásúak. Az elemzés szerint a probléma ott kezdődik, hogy racionális szervezetként tekintenek az IÁ-ra, de ahogy a magazinban írottakból kiderül, a terrorszervezet egy apokalipszishívő szekta, amely abban hisz, hogy a világvége közel van, és csak felgyorsítja annak bekövetkeztét. Az IÁ értelmezésében vagy az ő vagy a „keresztesek” és hitetlenek oldalán lehet állni. (MTI)
A kivégzés után Egyiptom szinte azonnal bombázni kezdte a terrorszervezet állásait. Rajtuk kívül az olaszok is egyből felismerték a veszélyt: az ország védelmi minisztere, Roberta Pinotti ötezer katonát ajánlott arra az esetre, ha egy nemzetközi koalíció indulna Líbiába „rendet tenni”. Matteo Renzi kormányfő ugyanakkor óvatosabban fogalmazott, kizárva egy azonnali katonai akció ötletét. Szerinte ugyanis még nem beszélhetünk az Iszlám Államhoz köthető invázióról az észak-afrikai országban, a beavatkozásról pedig az ENSZ Biztonsági Tanácsának kell döntenie.
Olaszország, Líbia egykori gyarmattartója ugyanakkor vasárnap szinte az utolsó, még képviselettel rendelkező nyugati országként – ideiglenesen – bezárta nagykövetségét Tripoliban. Szerda reggel Paolo Gentiloni külügyminiszter arról beszélt, hogy a líbiai helyzet rosszabbodása ritmusváltásra kötelezi a nemzetközi közösséget, mielőtt túl késő lenne.
Tavaly 170 ezer menekült érkezett Olaszországba a Földközi-tengeren keresztül, kedvező fekvése miatt Líbia az egyik fő kiindulási pontja a migránsokat szállító alkalmatosságoknak. Az Iszlám Állam fenyegetése miatt ráadásul most attól is tartanak, hogy még többen igyekeznek majd a dél-európai országba menekülni a terrorszervezet elől. Abu Bakr al-Bagdadi, az IÁ vezetője a néhai Kadhafi országát korábban az általuk létrehozni kívánt kalifátus részének nevezték.
Abu Bakr al-Bagdadi, az Iszlám Állam vezetője szerepel az élén annak az amerikai „halállistának", amelyet Washingtonban az elsősorban Irakban és Szíriában aktív terrorszervezethez tartozó célszemélyekről állítottak össze – közölte a CNN hírtelevízió kormányzati tisztségviselőkre hivatkozva.
A mintegy kéttucatnyi vezetőt felsoroló lista magában foglalja a nyugati túszok lefejezése miatt elhíresült brit Dzsalman al-Britanit is, akit Dzsihadista John néven is ismernek. A CNN szerint az amerikai kormány célja a lajstromba vett személyek elfogása vagy likvidálása, ám mivel az Egyesült Államok részéről – alapvetően a légierő bevetésével vívott – háborúra nem jellemző foglyok ejtése, gyakorlatilag halállistáról van szó.
A célszemélyek megölése a CNN forrásai szerint megbéníthatja a hálózat működési képességét. A lista már hónapok óta létezik; arról az amerikai vezetésű koalíció Irakban és Szíriában végrehajtott légicsapásai nyomán egyes nevek lekerültek, de újabb célszemélyek is felkerültek rá.
