Kavarog az óriásbank gigabotránya, magyarok is érintettek

A HSBC-t nemzetközi össztűz alá vették, a magyar ügyfelek 30 milliárd forintnyi eltitkolt pénzzel szerepelnek a svájci számlák listáján.

A kapott információkat a francia pénzügyminiszter több más ország adóhatóságával megosztotta, ennek nyomán vizsgálatok sora indult meg világszerte.

Falcianit svájci elfogatóparancsra Spanyolországban is letartóztatták, de innen sem sikerült kikérnie Svájcnak, lévén a banktitoksértés nem számít bűncselekménynek az ibériai országban, a férfi pedig visszatért Franciaországba. Svájc végül bekeményített, 2014 végén ipari kémkedéssel és jogosulatlan adatszerzéssel is megvádolták, de továbbra sem tudták elintézni a kiadatását. Falciani testi épségére jelenleg egy különleges francia osztag vigyáz; a férfi egyébként az NSA-botrányt kirobbantó Edward Snowdenhez hasonlítja magát, és szerinte több bank a HSBC-hez hasonló rendszereket hozott létre, hogy a gazdagok elkerülhessék az adózást, és tisztára moshassák a pénzüket.

A HSBC 2005 és 2007 közötti üzelmeinek felfedése nyomán eközben világszerte felpörögtek az események, noha arról már 2010 óta bizonyítékai voltak a világ adóhatóságainak, hogy a bank genfi leányvállalata ügyfelei százaival összejátszva tartott fenn számukra titkos számlákat.

Belgiumban, ahol a HSBC ellen adócsalási eljárás folyik, elfogatóparancsot adtak ki a bank svájci leányvállalatának vezetői ellen.

Svájcban vezető politikusok követelték a botrány hatósági kivizsgálását. Micheline Calmy-Rey volt pénzügyminiszter szerint a vizsgálat megindítása a minimum, az ügy pedig sérti Svájc jó hírét. Svájc egyébként mindent megtesz azért, hogy előkerítse Hervé Falcianit, a HSBC volt informatikusát, aki a nizzai repülőtér egy kávézójában adta át a bank 130 ezer ügyfelének adatait a francia hatóságoknak 2008 karácsonyán.

Amerikában egy banki ügyekért felelős vezető demokrata szenátor kérte számon a kormányon, hogy milyen lépéseket tett, miután már öt éve értesült az óriási eltitkolt összegekről. Legkésőbb a HSBC 2012-es ügyénél – amikor egy drogkartell-finanszírozási ügy miatt bírságolták meg 1,9 milliárd dollárra a bankot – észre kellett volna venni, hogy valami nincs rendben – mondta.

Dániában a kormányzat azt ígérte, előkerítik azokat, akik svájci bankszámlákat használhattak adóelkerülésre.

Franciaországban – ahol szintén vizsgálat folyik – Manuel Valls miniszterelnök harcot hirdetett az adóelkerülés ellen, és európai szintű akciót sürgetett.

A belga vizsgálóbíró, Michel Claise további intézkedéseket sürget; szóvivője elmondta, ideje lenne a banknak együttműködnie, különben kénytelen lesz nemzetközi elfogatóparancsot kiadni a komplett menedzsment ellen.

A svájci bankszövetség is kommentálta a történteket: mint mondták, a bankoknak be kell tartaniuk saját, és az őket befogadó ország törvényeit is; ha nem így tesznek, akkor pedig viselniük kell a következményeket.

A The Guardian méltatlankodva sürget hasonló lépéseket a londoni kormányzat részéről, idézve Margaret Hodge-ot, aki felrótta az adóhatóságoknak a késlekedést, amivel szerinte előnyt adtak az adócsalóknak. Hodge szerint eddig a bank 7 ezer brit vonatkozású számlájából mindössze 1100-at vizsgáltak meg, és mindössze 135 millió fontnyi büntetést szedtek be a becsült 20 milliárd dollárnyiból. A politikus egyébként példás büntetést sürgetett a „tolvajok” számára.

A SwissLeaks oldala összegyűjtötte országok szerint, hogy melyik országból hányan, hány számlán és milyen összegeket tartottak a HSBC-nél a Falciani által kiszivárogtatott adatok szerint 1988 óta. Az ügyfelek számát és az eltitkolt pénzeket tekintve is listavezető Svájc 11 ezer klienssel és 31 milliárd dollárnyi (859 milliárd forintnyi) kérdéses eredetű pénzzel „büszkélkedhet”. Mint a Napi Gazdaság megírta, a svájci leánybank kliensei közé tartoztak egykori diktátorok, korrupt politikusok,olajsejkek, fegyverkereskedők és adócsalók is.

Hazánk a 203 országot felsoroló listán az ügyfelek számát tekintve a 68., az elhelyezett összes pénz alapján pedig a 97. helyezést „érte el”. Térségünkben egyébként a középmezőnyben helyezkedünk el ezekkel a számokkal. Magyarországról a SwissLeaks szerint 163 ügyfél nevére nyitottak 259 számlát, és mintegy 122,5 millió dollárnyi pénzt – azaz körülbelül 33-34 milliárd forintot tartottak a titkos számlákon.

Az, hogy a Magyarországhoz köthető ügyfelek még kisebb arányban beazonosíthatók, mint az átlag, azt is mutathatja, hogy bonyolultabb kapcsolatrendszerben, több áttéten keresztül működtethetik a számláikat, és csak függönyként, díszletként használják fel Magyarországot – magyarázta kérdésünkre Rácz Margit. Az MTA Világgazdasági Intézetének közgazdásza ezt a jelenséget azzal magyarázta az MNO-nak, hogy az ilyen bankok nem törekszenek az ügyfeleik pontos beazonosíthatóságára, így nem lehet megmondani hogy személy szerint ki került kapcsolatba a bankkal, ha valamilyen úton-módon – például szivárogtatás révén – kiderülnek bizonyos tiltott banki tevékenységek – mondta el portálunknak. A globalizált világban a több országban is működő cégeknél bevett gyakorlat, hogy nem ott adóznak, ahol az értéket megtermelték, hanem ott, ahol a legalacsonyabb az adó. Ez ellen nemigen tudnak a nemzeti hatóságok védekezni.

Amikor adózatlan jövedelmek kerülnek a bankszámlákra, akkor – főleg az utóbbi időben – ennek könnyebb nyomára bukkanni. Vannak olyan bankok, amelyek olyan termékeket és szolgáltatásokat ajánlhatnak, amelyek eleve a személyiség elrejtését szolgálják. A ciprusi bankbotrányt követően az adóelkerülők egyre rizikósabb bankokba húzódtak vissza – a HSBC akár erre is példa lehet.