Majdnem kétszáz embert ítéltek halálra Egyiptomban

A gízai büntetőtörvényszék legalább 11 rendőr meggyilkolása miatt indított eljárást.

RZ
2015. 02. 02. 17:39
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az ügy 2013 augusztusára nyúlik vissza, amikor Kairó egyik nyugatra fekvő elővárosában Murszi több száz híve lerohant egy rendőrőrsöt. A település neve alapján a helyi sajtóban csak „kerdászai vérengzés” néven emlegetett perben született ítélet szerint a vádlottak a meggyilkolt rendőrök holttesteit megcsonkították. Megöltek továbbá két járókelőt is, akik véletlenül tartózkodtak a helyszínen. További vádpontok szerint a felfegyverkezett iszlamisták kísérletet tettek a biztonsági erők tíz tagjának megölésére, s felgyújtották a rendőrség több járművét.

Az erőszakcselekmények röviddel azután történtek, hogy a biztonsági erők augusztus 14-én feloszlatták a Murszi elmozdítása ellen tüntető tömegek két táborát Kairóban. A hetekig tartó tiltakozó akciók elleni heves hatósági fellépés nyomán több száz, emberjogi források szerint több mint ezer ember vesztette életét. A biztonsági erők forgatókönyve szerint csak azután nyúltak fegyverhez, hogy az iszlamisták több rendőrt agyonlőttek.

A hétfőn lezárult perben tavaly decemberben eredetileg 188 embert ítéltek halálra. Az ítéletek az egyiptomi szabályoknak megfelelően a mufti elé kerültek jóváhagyásra. A vallási vezető véleményét az eljárást vezető bírónak nem kötelező figyelembe vennie. A 188 ember közül ketten időközben elhunytak, egy fiatalkorú gyanúsított végül tíz év börtönbüntetést kapott, két embert pedig felmentettek. Harmincnégy vádlott ellen távollétükben hoztak ítélet.

A jelenlegi elnök és akkori hadsereg-főparancsnok által levezényelt 2013-as hatalomátvétel utáni véres zavargások ügyében több alkalommal született már tömeges halálbüntetés. Emiatt nem csak emberjogi szervezetek, hanem több nyugati kormány is bírálta az észak-afrikai ország igazságszolgáltatását, amelynek függetlenségét sokan megkérdőjelezték.

A tárgyalást vezető bíró, Mohamed Nági Seháta – az el-gízai büntetőtörvényszék terrorizmussal kapcsolatos ügyeket vizsgáló részlegének vezetője – a múltban egyebek mellett az al-Dzsazíra pánarab hírtévé három munkatársára kimondott drákói ítéleteivel vonta magára a világsajtó figyelmét.

A katari csatorna munkatársai ellen az volt a vád, hogy a Murszi mögött álló Muzulmán Testvériséget támogatták. Eredetileg héttől tíz év börtönbüntetést kaptak, januárban azonban a kairói semmítőszék a per újrafelvételét rendelte el. Az egyik vádlottat, az ausztrál Peter Greste-t végül vasárnap kitoloncolták az országból.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.