„Támogatjuk a tárgyalásokat” – idézte szombaton az Interfaksz hírügynökség a tavaly önkényesen kikiáltott Donyecki Népköztársaság képviselőjét. Gyenyisz Pusilin hozzátette: a felkelők bizakodnak egy új, tartós tűzszüneti megállapodásban, ehhez azonban a fegyvernyugvás ellenőrzését lehetővé tévő hatékony mechanizmus megteremtésére van szükség. Megjegyezte azonban, hogy véleményük szerint a harcoló felek közötti elválasztó vonal meghúzásakor a szakadárok területi nyereségeit is figyelembe kell venni.
Angela Merkel német kormányfő és Francois Hollande francia elnök csütörtökön Kijevben az ukrán, pénteken pedig Moszkvában az orosz államfővel tárgyalt a fegyverszünet megteremtése érdekében. Az egyeztetéseket követően szombatra virradóra Moszkvában bejelentette, hogy átdolgozzák a tavaly szeptemberi minszki béketervet. A részletekről és a lehetséges közös nyilatkozatról a négy vezető telefonos konferencián egyeztet majd vasárnap.
Háromoldalú találkozót kezdett szombaton a müncheni biztonságpolitikai fórum keretében a német kancellár, az amerikai alelnök és az ukrán államfő. A Reuters hírügynökség szerint Angela Merkel, Joe Biden és Petro Porosenko az ukrán válság lehetséges rendezéséről egyeztet.
Az ukrán elnöki hivatal sajtószolgálata a háromoldalú találkozóról annyit közölt csupán: a résztvevők megvitatták a Donyec-medencében kialakult helyzet rendezésével kapcsolatos tárgyalási folyamat menetét, mégpedig a minszki megállapodás betartását illető közös javaslatok tükrében. A közlemény emlékeztet: azokról a javaslatokról van szó, amelyeket Merkel és Hollande terjesztett elő a Porosenkóval Kijevben folytatott megbeszéléseinek idején.
A háromoldalú találkozó résztvevői ezen kívül „egyezették a további lépéseket, azonnali tűzszünetet sürgettek, és szorgalmazták a párbeszéd folytatását annak érdekében, hogy a minszki megállapodását minden egyes pontját valóra váltsák” – áll az ukrán sajtóközleményben, amely szerint a felek elengedhetetlennek tartották az ukrán helyzettel kapcsolatos közös transzatlanti álláspont szem előtt tartását.
Az 51. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC) tartózkodó ukrán elnök szombaton igennel válaszolt a Reuters hírügynökségnek arra a kérdésére, hogy sikeres lehet-e a német-francia javaslat. Petro Porosenko azt mondta, reméli, hogy a kezdeményezés nagyobb biztonságot teremt Európában.
Az elnök később arról beszélt, hogy a konfliktust meg kell oldani, nem pedig befagyasztani. Porosenko ezzel a kijelentésével határozottan jelezte, hogy a viszály megoldását nem szabad halasztgatni. „A béke helyreállítása a mi alapvető célunk, ennek érdekében egyesíteni kell erőfeszítéseinket” – mondta.
Ezzel kapcsolatosan ismételten leszögezte, hogy csak a minszki megállapodás stabilizálhatja a helyzetet.
Vlagyimir Putyin az oroszországi Független Szakszervezetek Szövetségének Szocsiban rendezett kongresszusán kifejtette: szerencsére nem folyik háború Oroszország ellen, de tagadhatatlanul létezik olyan törekvés, hogy véglegesítsék az elmúlt évtizedekben kialakult világrendet.
Olyan világrendről van szó – magyarázta az orosz elnök –, amelyet egyetlen feltétlen hatalommal rendelkező vezető irányít, aki azt hiszi, neki mindent szabad, mások viszont csak azt tehetik, amit ő megenged nekik, s ami csak az ő érdekét szolgálja.
Putyin elutasította ezt a fajta világrendet, ugyanakkor hozzáfűzte: „Senkivel sem készülünk háborúzni, mi arra készülünk, hogy mindenkivel együttműködjünk”.
A Kreml vezetője elismerte, hogy a szankciók kétségtelenül károkat okoznak Oroszországnak, de szerinte senki sem jár jól velük. „Az olyan országgal szemben, mint Oroszország, ezek a szankciók nem lehetnek hatékonyak, noha kétség kívül okoznak bizonyos károkat” – mondta Putyin, aki szerint emiatt az országnak fokoznia kell önállóságát, elsősorban a gazdaság terén.
Az orosz elnöknek meg kell értenie, hogy ha nem változtat az ukrán válságban követett politikáján, akkor továbbra is számolnia kell a Nyugat Oroszország számára költségeket okozó nyomásgyakorlásával – mondta az amerikai alelnök Münchenben.
Joe Biden hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin „túl sokszor ígért békét, és küldött helyette tankokat, csapatokat és fegyvereket” Ukrajnába, ezért az Egyesült Államok továbbra is folytatja Ukrajna „biztonsági támogatását”, de nem azzal a szándékkal, hogy háborúra ösztönözze, hanem azért, hogy meg tudja védeni magát. „Nem gondoljuk, hogy van katonai megoldás” az ukrán válságra, „de azt sem hisszük, hogy Oroszországnak joga van ahhoz, amit művel” - mondta Joe Biden.
Kiemelte, hogy az Egyesült Államok szerint „tisztességes békére” van szükség, az ukrán népet pedig megilleti az önvédelem joga.
Az orosz külügyminiszter annak a reménynek adott hangot, hogy eredményt hoznak és valóban nyugalomhoz vezethetnek Délkelet-Ukrajnában a Moszkvában tartott megbeszélések. Szergej Lavrov Münchenben beszélt erről.
Úgy vélekedett, a három vezető moszkvai megbeszélése „jó alap bizonyos fokú derűlátáshoz”. Oroszország a béke híve, és örömmel látná, ha a harcoló felek valamennyi nehézfegyvert eltávolítanának a kelet-ukrajnai válsággócból – tette hozzá, megjegyezve, hogy van lehetőség a súlyos katonai összeütközés elkerülésére, ugyanakkor a válság enyhítését célzó további munkát ultimátumok és fenyegetések nélkül kell végezni. Felgyorsítaná Ukrajna tragédiáját, ha a Nyugat az országot telerakná halált okozó fegyverekkel – mondta az orosz diplomácia vezetője.
Szergej Lavrov kifejtette: a válság gyökerét nem az utóbbi egy év folyamataiban kell keresni, hanem elsősorban abban, hogy az Egyesült Államok huszonöt éve globális dominanciára törekszik. Ebbe a politikába illeszkedik a Washington európai fölényének biztosítását szolgáló rakétaelhárító rendszer, amelynek megvalósításán „megszállottként” dolgoznak az amerikaiak, és nem veszik figyelembe Oroszország jogos biztonsági érdekeit. Ugyanez a mintázat mutatkozott meg a NATO keleti bővítésében is, amely kizárólag a Nyugat érdekeit szolgálta – mondta.
Az ukrán válság fordulópontot jelent, a Nyugatnak el kell döntenie, hogy „Oroszországgal szemben, Oroszország nélkül vagy Oroszországgal együttműködve” alakítja tovább a nemzetközi biztonsági rendszert – mondta a külügyi tárca vezetője. A válság eddigi alakulását tekintve nem úgy tűnik, hogy a Nyugat az együttműködést választja, hiszen a nemzetközi jog előírásain átlépve minden lehetőséget megragadott arra, hogy tovább mélyítse a konfliktust, így például közreműködött a Viktor Janukovics korábbi elnök elleni puccs megszervezésében és végrehajtásában – fejtette ki Lavrov.
Úgy vélekedett, hogy a Nyugat támogatásával Kijevben nemzetiszocialista erők kerültek hatalomra, és országszerte etnikai tisztogatásokat folytatnak.
Az előadás után a hallgatóság kérdéseire válaszolva egyebek között hangsúlyozta, hogy Kijev továbbra is lábbal tiporja a demokratikus elveket és a kisebbségi jogokat. Nem biztosítja például a gyülekezés jogát, és a magyar kisebbség ügyében hiába kérte a kormány, hogy a választókerületi határokat úgy módosítsák, hogy a nemzetiségnek legalább egy képviselője lehessen a törvényhozásban – mondta az orosz külügyminiszter az MSC honlapján közvetített fórumon, hozzátéve, hogy Ukrajna azért nem tud túljutni a válságon, mert nem kezeli megfelelő módon az ilyen problémákat.
Szergej Lavrov szavait többször felhördüléssel, néha nevetéssel fogadta a közönség, amelynek soraiban több tucat állam- illetve kormányfő, védelmi miniszter és külügyminiszter foglalt helyet. „Örülök, hogy vannak, akik a jelenlegi helyzetben is jól érzik magukat” – jegyezte meg egy alkalommal az orosz politikus.
Angela Merkel szombaton, a konferencián tartott előadásában hangsúlyozta, hogy a siker bizonytalan, de Francois Hollande-dal együtt az a meggyőződésük, hogy érdemes próbálkozni a válság tárgyalásos rendezésével. „Ez a legkevesebb, amivel az Ukrajnában élőknek tartozunk” – mondta. Életet kell lehelni a fegyvernyugvást előíró tavalyi minszki megállapodásba, tette hozzá
Kiemelte, hogy a fenntartható európai biztonsági rend elképzelhetetlen Oroszország nélkül, mint ahogy számos nemzetközi válság kezelésében is szükség van Moszkvára. „Oroszországgal együtt, és nem Oroszországgal szemben akarjuk alakítani az európai biztonsági rendszert”, és nem áll az érdekében senkinek, hogy Európa ismét megosztott kontinens legyen, a partnerség azonban csak a nemzetközi jog előírásain alapulhat, mindenekelőtt a határok sérthetetlenségének és a népek önrendelkezésének elve tiszteletén – jelentette ki a német kancellár.
Hangsúlyozta: a kilencvenes évek elején lezajlott balkáni háborúk óta először mutatkozott meg, hogy nem természetes, nem magától értetődő az európai békerend és a nemzetközi jog tisztelete, hiszen Oroszország megsértette a közös szabályokat Ukrajna területi épségének megsértésével, a Krím félsziget bekebelezésével és a kelet-ukrajnai válságban folytatott politikájával. Oroszország tevékenysége éles ellentétben áll a nemzetközi kötelezettségeivel, köztük az 1994-es budapesti memorandummal, amelynek aláírásával garanciát vállalt Ukrajna területi egységének megőrzésére – fejtette ki Angela Merkel.
Az ukrán hadsereget nem lehet annyira felfegyverezni, hogy Vlagyimir Putyin arra a belátásra jusson, hogy katonai vereséget szenvedhet Ukrajnában – mondta Merkel előadása után a közönség kérdéseire válaszolva, az ukrán hadsereg nyugati fegyverekkel való támogatásának gondolatával kapcsolatban. Mint fogalmazott: „nincs garancia arra, hogy Putyin azt teszi, amit várunk tőle”, de a Nyugat katonai részvétele sem térítené jobb belátásra az orosz elnököt. A fegyverszállítások csak nagyobb szenvedést okoznának, és nem eredményeznék azt a meggyőződést, hogy az orosz hadsereg vereséget szenvedhet – jelentette ki. A válságot nem lehet megoldani katonai eszközökkel, „ez a szomorú igazság, a nemzetközi közösségnek ezért valami mást kell kitalálnia”. „Végtelenül fontos, hogy egységesen lépjünk fel, és kitartóak legyünk” – hangsúlyozta a kancellár.
Az utolsó esélyek egyikének nevezte a francia államfő a német kancellárral közös törekvéseit a válság rendezésére és a háború elkerülésére. Francois Hollande Moszkvából hazatérve szombaton azt mondta, ha nem születik megállapodás a tartós fegyverszünetről, pontosan lehet tudni, mi következik. „Neve is van, mégpedig háború” – fogalmazott.
Politikai és gyakorlati támogatást ígért Ukrajnának a NATO. Erről Jens Stoltenberg, a szövetség főtitkára biztosította Münchenben Petro Porosnekót. Az ukrán államfő sajtóirodájának közleménye szerint Stoltenberg hangsúlyozta, hogy a NATO erősíteni kívánja a kollektív biztonság rendszerét, és ennek keretében politikai és gyakorlati támogatást nyújt Ukrajnának. Utóbbival kapcsolatban a közlemény részleteket nem említett. A találkozón megvitatták a Donyec-medencében kialakult helyzetet. Az ukrán elnök köszönetet mondott a NATO-tól kapott eddigi támogatásért. „Számítunk a tagállamok szolidaritására” – idézte a sajtóiroda Porosenkót.
Stoltenberg az orosz külügyminiszterrel is egyeztetett. A TASZSZ hírügynökség jelentése szerint Szergej Lavrov a tárgyalásokon kifogásolta, hogy Oroszország határainak közvetlen közelében megnövekedett a hadgyakorlatok száma, ami – mint fogalmazott – konfrontációhoz vezethet. A NATO főtitkára a találkozón kifejezetten védelmi jellegűnek minősítette a szövetség csütörtöki döntését kelet-európai katonai képességeinek növeléséről. Stoltenberg közölte: Lavrovval egyetértettek abban, hogy fenntartják a párbeszéd csatornáit.
Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint Szergej Lavrov úgy értékelte, hogy a NATO legutóbbi brüsszeli döntései és ennek keretében a katonai jelenlét, valamint az infrastruktúra növelése a szövetség keleti szárnyán konfrontációt provokál és aláássa az európai biztonság rendszerét.
Lavrov és Stoltenberg az ukrán válságról is egyeztetett. A moszkvai külügyi közlemény szerint Lavrov azzal vádolta a szövetséget, hogy támogatja a kijevi hatóságok délkelet-ukrajnai katonai akcióit, ami – mint hangoztatta – nem segíti elő a válság békés rendezését.
Az ukrán elnök a müncheni konferencia színhelyén tartott rövid sajtóértekezleten jelezte: bármelyik pillanatban kész lenne parancsot adni a tűzszünetre, hogy megállítsák a halálos áldozatok számának növekedését a polgári lakosság körében. Mint mondta, ebben a szándékában élvezi a német kancellár és a francia elnök teljes támogatását. Petro Porosenko megerősítette, hogy vasárnap telefonos megbeszélésre készülnek a normandiai négyek néven is emlegetett országcsoport (Németország, Franciaország, Oroszország és Ukrajna) vezetői.
Porosenko kifejezte meggyőződését, hogy az Ukrajna föderalizációjának, illetve az egyes régiók autonómiájának kérdéséről országos szintű népszavazáson lehet csak dönteni. Hangsúlyozta: a kelet-ukrajnai helyzet rendezése csak a minszki megállapodások alapján történhet.
Magyarország továbbra is osztja a német álláspontot az ukrán válság kezelésének ügyében – mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter még pénteken az MTI-nek a müncheni konferencia szünetében, hangsúlyozva, hogy nincs katonai megoldás a konfliktusra, és mielőbbi fegyvernyugvásra van szükség a válságövezetben.
A legnagyobb európai NATO-tagállamok közül a konferencián német és brit részről is elutasították az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások gondolatát. A NATO-főtitkár is azt emelte ki, hogy a békés rendezésre kell törekedni.
