A fegyverszállítás nem lehet megoldás

Magyarország továbbra is osztja a német álláspontot az ukrán válság kezelésének ügyében.

Kiemelte, hogy a Magyar Honvédség technikai korszerűsítése „tovább nem halasztható feladat, de ennél is sürgősebb a jól képzett, elkötelezett katonák megtartása”. Ezt szolgálja a négy év alatt végrehajtandó 50 százalékos illetményemelés, amelynek a nagy részét már az idén végrehajtják, az illetmények így 30 százalékkal emelkednek 2015-ben – mondta Hende Csaba, hozzátéve, hogy legutóbb 12 éve, az első Orbán-kormány idején emelkedtek jelentősen a katonák illetményei.

A diplomáciai és a gazdasági nyomásgyakorlás mellett az ukrán válság kezelésében elképzelhető összes többi „eszközt” is készenlétben kell tartania a Nyugatnak – mondta a NATO európai szövetséges erőinek főparancsnoka, utalva az ukrán hadsereg támogatását szolgáló fegyverszállítások lehetőségére.

Philip Breedlove amerikai tábornok kifejtette, hogy a Nyugat a diplomácia eszközeivel és gazdasági büntetőintézkedésekkel is próbálta már az ukrán válság rendezése felé terelni Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Amennyiben ezek az erőfeszítések nem vezetnek eredményre, előfordulhat, hogy „a teljes eszköztárat” alkalmazni kell, ezért nem szabad „eleve elvetni” azt a gondolatot, hogy a Nyugat támogassa „hagyományos eszközökkel” Ukrajnát.

A legnagyobb európai NATO-tagállamok közül a konferencián német és brit részről is elutasították az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások gondolatát. Ursula von der Leyen német védelmi miniszter beszédében hangsúlyozta, hogy a kelet-ukrajnai válsággócban „már most is túl sok fegyver van”, a szakadárok pedig az orosz támogatás révén „végtelen” nagyságú, kimeríthetetlen utánpótlási forrással rendelkeznek.

Ráadásul Moszkva az ukrán fél nyugati támogatására hivatkozva katonai erő nyílt alkalmazásával avatkozhat be a konfliktusba az oroszbarát szakadárok oldalán – tette hozzá a német miniszter, hangsúlyozva, hogy az ukrán válságot „csak a tárgyalóasztal mellett lehet rendezni”. Ugyanígy foglalt állást Michael Fallon brit védelmi miniszter, aki szerint csak a konfliktus további elmélyülését idézné elő az ukrán hadsereg megerősítése új nyugati fegyverekkel.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is azt emelte ki, hogy a békés rendezésre kell törekedni. Hangsúlyozta, hogy az ukrán válsággal egy nagyon ígéretes folyamat tört meg, hiszen az észak-atlanti szövetség és Oroszország együttműködése minden korábbinál szorosabb volt a krízis kirobbanása előtti időszakban. A NATO és Oroszország a szíriai vegyifegyver-készlet megsemmisítését célzó programmal összefüggésben már egy közös művelet tervezéséhez is hozzáfogott.

Az ukrán válságban követett orosz politika megakasztotta ezt a folyamatot, de a NATO hajlandó tiszta lapot nyitni, újjáépíteni a kapcsolatokat, és a szövetség „egy erős Oroszországban érdekelt”, ehhez azonban Moszkvának vissza kell térnie a nemzetközi jog szabályainak tiszteletén alapuló politikához – mondta Stoltenberg a konferencián tartott előadásában.

Ugyanakkor az MSC igazgatója, Wolfgang Ischinger a tanácskozás előtt számos nyilatkozatában kifejtette, hogy nem lenne szabad rögtön elvetni az ukrajnai fegyverszállítások gondolatát, hanem alaposan meg kell vizsgálni a lehetőségeket. Amennyiben Moszkva továbbra is a jelenlegi politikát folytatja, a Nyugatnak gondoskodnia kell arról, hogy „katonai patthelyzet” alakuljon ki a válságövezetben, mert másként nem lehet elhallgattatni a fegyvereket – hangsúlyozta a tekintélyes egykori diplomata, Németország volt washingtoni nagykövete. Hozzátette, hogy szerinte szóba jöhet egy úgynevezett „dupla nullás” megoldás, ami azt jelenti, hogy Moszkva leállítja a szakadárok támogatását, és cserébe a Nyugat nem szállít fegyvert az ukrán hadseregnek.