Napirenden az ukrán helyzet és a terrorizmus elleni küzdelem

Több mint háromórás csúszással megkezdődött az Európai Unió állam- és kormányfőinek tanácskozása.

MA
2015. 02. 12. 16:53
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az ukrajnai válságról, a Minszkben kötött megállapodásról Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök mellett Petro Porosenko ukrán államfő is beszámol az Európai Tanács tagjainak. Ezt követően a 28-ak immár Porosenko nélkül értékelik a helyzetet, és azt, hogy milyen további lépésekre van szükség az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokban.

A terrorizmus elleni küzdelem a januári párizsi merényletek apropóján került a csúcs napirendjére. Ezzel összefüggésben az állam- és kormányfők Martin Schulz-cal, az Európai Parlament (EP) elnökével is folytatnak megbeszéléseket a légi utasok adatainak rögzítését lehetővé tévő uniós rendszer jóváhagyásáról, amelynek elfogadása az EP-re vár. A megbeszélésekre az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport elnöke, Jeroen Dijsselbloem és az Európai Központi Bank vezetője, Mario Draghi is meghívást kapott. Velük az EMU jövőjéről, illetve a Görögországról folytatott vitában váltanak majd szót a tagállamok vezetői. Angela Merkel a csúcstalálkozóra érkezve arról beszélt, hogy a szavakat tetteknek kell követniük. A német kormányfő reménykeltőnek, „nem többnek és nem kevesebbnek” minősítette a minszki eredményeket. Francois Hollande szerint az elkövetkező órák döntő jelentőségűek lesznek abból a szempontból, hogy miként lehet majd értékelni a tűzszüneti megállapodást.

„A jövőben is kellő nyomást szükséges kifejteni az ukrajnai béke biztosítása érdekében” – fogalmazott a francia köztársasági elnök. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke óvatosan üdvözölte a minszki megállapodást, és szintén azt hangsúlyozta, hogy annak hatékonyságát a helyszínen, Kelet-Ukrajnában lehet majd csak felmérni. A volt lengyel miniszterelnök kiemelte, hogy az orosz agresszió egyértelműen fenyegetést jelent Európa békéjére. Federica Mogherini, az EU külügyi főképviselője arra az álláspontra helyezkedett, hogy a minszki megállapodás a helyes irányba tett lépés, nem old meg mindent, „de a jobb hír is jobb, mint a rossz hír”.

A korábbi olasz külügyminiszter hangsúlyozta: ki kell várni, hogy a tűzszünet hatályba lépjen, és a megállapodás többi pontjának végrehajtását is ellenőrizni kell. Azt mondta, ennek érdekében konkrét uniós intézkedéseket is javasolni fog. „Egy megállapodás aláírása fontos dolog, de még fontosabb a megvalósítása” – húzta alá Mogherini. Az Oroszországgal szemben alkalmazandó további esetleges büntetőintézkedésekről szólva rámutatott, hogy a Mariupol elleni rakétatámadást követően már születtek ilyen döntések, ma viszont nem erről van szó, hanem arról, hogy az Európai Unió hogyan tud konstruktívan hozzájárulni ahhoz, hogy a minszki egyezség csak az első legyen sok pozitív lépés sorozatában.

Orbán Viktor miniszterelnök úgy vélte: jó esély kínálkozik arra, hogy Ukrajnában az ésszerű megoldás felé induljanak el a dolgok. A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy az előzetes értékelés szerint lehetséges, hogy az események „a rossz ösvényről a jó ösvényre váltsanak”. A kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy pénteken ő maga is Kijevbe utazik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.