Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter elmondta, hogy a megbeszélésen „diplomáciai kifejezéssel szólva egyetértettünk abban, hogy nem értünk egyet”. Jánisz Varufákisz viszont azt mondta: „abban sem tudtunk megállapodni, hogy nem értünk egyet”.
A német pénzügyminiszter azt mondta, szerinte az adósságleírás lekerült a napirendről, míg görög kollégája arról tájékoztatott, hogy nem tárgyaltak az adósságtörlesztés menetrendjéről.
Wolfgang Schäuble megismételte a berlini vezetés korábbi ajánlatát, miszerint Németország kész közreműködni a görög adórendszer megerősítését célzó munkában, és kiemelte, hogy jó irányba mutat az új görög kormány több terve, köztük az adózási fegyelem erősítése a vagyonos rétegeknél és a korrupció elleni küzdelem. Ugyanakkor egyes tervezett intézkedések „nem feltétlenül jó irányba mutatnak” – tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy az athéni vezetésnek folytatnia kell a tárgyalásokat a Görögországot 2010 óta 240 milliárd euró válságkezelő kölcsönnel kisegítő szervezetekkel, a Nemzetközi Valutalappal (IMF), az Európai Bizottsággal (EB) és az Európai Központi Bankkal (EKB), és be kell tartania az érvényes megállapodásokat. Úgy vélte, nincs válasz arra a kérdésre, hogy miként lehetne finanszírozni a görög állam működését csak a piacról, a jelenlegi hitelezők támogatása nélkül.
Az európai egységfolyamat azt is jelenti, hogy nemcsak az adott ország választóinak akaratát, hanem az ország európai partnereinek jogos érdekeit is figyelembe kell venni – mondta Schäuble, hozzátéve, hogy a görög választók ugyan egyértelmű felhatalmazást adtak a Szirizának, de meglehet, hogy a radikális baloldali párt választási ígéreteit „nem lehet megvalósítani, ha terhet jelentenek másoknak”.
Ezzel szemben Jánisz Varufákisz kiemelte, hogy a szerződéseket, megállapodásokat ugyan be kell tartani, de nem szabad közben „letaposni a demokrácia törékeny virágát olyan kijelentésekkel, hogy a választások nem változtatnak semmin”.
A görög pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy kormánya egy „áthidaló támogatási programot” kíván kidolgozni a hitelezőkkel a február végéig tartó jelenlegi IMF–EB–EKB program utáni időszakra, és május végére egy új szemléletű válságkezelő megállapodást szeretne tető alá hozni.
A görög válságot 2010-ben „félrekezelték”, az államháztartás likviditási gondjaként fogták fel, holott csődhelyzetről volt szó. Így végül „a történelem legnagyobb összegű hitelét kapta meg egy fizetésképtelen nemzet, ráadásul azzal a feltétellel, hogy csökkenteni kell a jövedelmeket”, ez pedig csak tovább mélyítette a válságot – fejtette ki.
A jelenlegi program további nagy hiányossága, hogy középpontjában nem a járadékvadászat és a korrupció visszaszorítása áll, nem a felső rétegek visszaélései elleni küzdelemről szól, hanem az alacsony jövedelműek megsarcolásáról, az erőfeszítések fő célja pedig nem a gazdaság beindítása, hanem az államadósság visszafizetése – vélekedett Jánisz Varufákisz.
Ezzel a szemlélettel szakítani kell, mert Görögország így soha nem lábal ki a válságból, és le kell rakni az alapjait egy új megközelítésnek, amelyet követve véget lehet vetni a Görögországból az egész euróövezetre átterjedt, látszólag véget nem érő válságnak – mondta a görög pénzügyminiszter.
