Wolfgang Schäuble kedden az EU-országok pénzügyminisztereinek tanácskozása után nyilatkozott újságíróknak. Az előző napon az euróövezet pénzügyminiszterei tartottak megbeszélést, amelyen nem sikerült megállapodásra jutni a görög adósság kérdéséről. Schäuble szerint Janisz Varufakisz, aki az új görög kormányban a pénzügyi tárcát irányítja, eddig nem tudta meggyőzni euróövezeti hivatali partnereit arról, hogy Athén végig akarja vinni a mentőcsomaggal együtt járó kötelezettségek teljesítését. „Egyértelmű ígéretet kell kapnunk” – mondta a német politikus.
A Görögországnak pénzügyi támogatást nyújtó többi euróövezeti tag szerint Athénnak, ha a mentőprogram előírásainak tárgyalásos úton történő megváltoztatását akarja elérni, előbb kérnie kell az e hónap végén elvben lejáró program meghosszabbítását. A görögök azonban ezt az elvárást úgy értelmezik, hogy éppen azoknak a kötelezettségvállalásoknak – megszorító intézkedéseknek – a megerősítésére akarják őket rávenni, amelyektől ők szabadulni szeretnének. Az euróövezeti – valamint a Nemzetközi Valutaalaptól származó – megígért támogatási összegek utolsó részleteit már nem is utalták át – eddig – Görögországnak, a feltételek pontos teljesítésének az elmaradása miatt. A folyósítási program egyébként csak az euróövezeti pénzek tekintetében jár le idén február végén – az IMF tekintetében csak jövő márciusban.
Ebben a hónapban azonban Athénnak ki kellene fizetnie 400 millió eurót bizonyos kamatokra. Ez a teljes adósság 200 milliárd eurót bőven meghaladó összegéhez képest elenyésző pénz, de átutalásának elmaradása jelentős bizalomvesztéshez vezetne. A hitel tényleges tőketörlesztésének a megkezdése csak hosszú évek múlva – 2020 után – lenne esedékes, és több mint három évtizedig tartana.
Schäuble most – az újságírók minden próbálkozása ellenére – elzárkózott attól, hogy találgatásba bocsátkozzon, mi történhet, ha Athén nem ad egyértelmű biztosítékot arra, hogy teljesíteni kívánja a mentőcsomag követelményeit.
Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az euróövezeti országok pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport vezetője a kudarccal végződött hétfői eurózóna-egyeztetés után, a keddi EU-pénzügyminiszteri tanácskozás kapcsán is újólag csak arról beszélt, azt reméli, hogy Athén a jelenlegi feltételeket tartalmazó program meghosszabbítását fogja kérni, és ezzel – csillantotta meg a módosítás eshetőségét – „némi mozgástér keletkezhetne”.
Magán a keddi EU-pénzügyminiszteri eszmecserén a görög kérdés elvben már nem szerepelt a napirenden. A tárcavezetők egyebek közt Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök beruházásösztönző tervéről folytattak eszmecserét. Juncker egy 21 milliárd eurós, közpénzekből létrehozandó alapból csaknem 15-ször nagyobb összeget, 315 milliárd eurónyi magántőkét szeretne mozgósítani a munkahelyteremtő beruházások előmozdítására.
Meredeken drágult kedden Londonban a görög államadósság-törlesztési kockázat ellen kínált fedezeti ügyletek díjszabása, miután nem született megállapodás a további görög adósságkonszolidáció feltételeiről.
Londoni pénzügyi elemzők keddi értékelései szerint jelentősen nőtt annak az esélye, hogy Görögország távozni kényszerül az euróövezetből, és már e héten eldőlhet, hogy ez bekövetkezik-e. Szerintük bár elvileg még lehetséges a megállapodás Athén és az euróövezet között a Görögországnak nyújtandó további külső finanszírozás feltételeiről, a nézetkülönbségek azonban nagyobbak, mint valaha, és nem biztos, hogy lesz idő ezek áthidalására.
Sokak meglepetésére Prokopisz Pavlopulosz korábbi konzervatív belügyminisztert és jogászprofesszort jelölte kedden Görögország köztársasági elnöki tisztségére Aléxisz Cíprasz baloldali kormányfő. „Olyan elnökre van szükségünk, akinek a lehető legnagyobb az elfogadottsága a parlamentben” – fejtette ki a miniszterelnök pártja, a Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) parlamenti frakciója előtt.
Cíprasz kedden azt is bejelentette, hogy akár már pénteken szavazhat egyes szociális intézkedésekről a parlament. A miniszterelnök azt mondta, az intézkedésekkel elégedettek lehetnek majd a görög munkavállalók, munkakeresők, kis- és középvállalkozások, és „beindítják a gazdaságot”.
A görög pénzügyminiszter Varufakisz portréját itt olvashatja Tompos Ádám tollából!
