„Ha az ellenség megsérti a tűzszünetet, és nem lesz béke, kénytelenek leszünk meghozni azt a nagyon nehéz, de szükséges döntést, hogy hadiállapotot vezetünk be nemcsak Doneck és Luhanszk megyében, hanem az egész országban” – jelentette ki az elnök Kijevben, azon a rendezvényen, amelyen határőr-alakulatoknak ünnepélyesen új speciális katonai eszközöket adtak át. Hozzátette, hogy késlekedés nélkül beterjeszti az erről szóló törvényjavaslatot a parlament elé.
Az államfő nem részletezte, hogy a hadiállapot milyen korlátozásokat és egyéb intézkedéseket von maga után. Azt emelte ki, hogy a minősített helyzet lehetőséget teremt az országban a hatékonyabb mozgósításra és – szavai szerint – arra, hogy az ukrán állampolgárok „egyesült erővel megvédjék saját földjüket”.
Az úgynevezett normandiai négyek, azaz a német kancellár, a francia, az orosz és az ukrán elnök szerdáról csütörtökre áthúzódó tárgyalása végére tető alá hozott megállapodásban az szerepel, hogy a szemben álló felek vasárnapra virradóra beszüntetik a harci cselekményeket. A minszki találkozó kezdete előtt, szerdán Porosenko a kormány ülésén figyelmeztetett arra, hogy a vezetés készen áll országos hadiállapot bevezetésére, ha tovább romlik a helyzet a keleti országrészben.
Közben Alekszandr Zaharcsenko, a Doneck megyei szakadárok önkényesen kikiáltott „népköztársaságának” vezetője orosz újságírók előtt kijelentette, hogy az egész megyére igényt fognak formálni abban az esetben, ha az eddig ellenőrzésük alá vont területen nem kapnak valódi függetlenséget Kijevtől.
„Minszkben is megmondtam, hogy a Donyecki Népköztársaság voltaképpen Doneck megye. Ha nem teljesítik a tényleges függetlenségre vonatkozó követelésünket, akkor kijelentjük, hogy egész Doneck megye a miénk. Mindegy, milyen módon szerezzük meg a többi területet, lehet politikai úton, de már megmutattuk, hogy megy másképpen is” – fenyegetőzött az oroszbarát szakadár vezető.
Jelenleg a szakadárok Doneck megyének kevesebb mint felét tartják ellenőrzésük alatt. A minszki megállapodás tulajdonképpen az ukrán parlament által a szakadárok ellenőrzése alatti települések különleges jogállásáról már elfogadott törvény alkalmazását írja elő, illetve további decentralizációt, vagyis kiterjesztett önigazgatási jogokat a régiónak tiszta és törvényes helyhatósági választások után, területi autonómiáról azonban nincs szó.
Oroszországot komolyan aggasztják Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter kijelentései a minszki megállapodással kapcsolatban. Moszkvában néhány órával az egyezségben rögzített tűzszünet kezdete előtt ismét a délkelet-ukrajnai harcok beszüntetésére szólítottak fel.
A külügy-minisztérium szombaton a honlapján elhelyezett közleményben azzal vádolta Klimkint, illetve egyes nyugati országok, így az Egyesült Államok képviselőit, hogy „lényegében az ukrán parlament radikális nacionalistáinak a véleményét támogatva” elferdítik és ezzel kétségbe vonják a csütörtökön Minszkben aláírt végrehajtási intézkedéscsomag konkrét megállapításait.
Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter pénteken azt közölte, hogy a kelet-ukrajnai eseményekben részt vevőkre vonatkozó közkegyelmet kizárólag a parlament által tárgyalt törvény értelmében biztosítják, a fegyveresek vezetőinek adott kegyelemről azonban nincsen szó.
Az orosz külügyi tárca riasztónak tartja ukrán politikusoknak a minszki megállapodást követően Kijevben tett kijelentéseit is, tekintettel „Doneck és Luhanszk felelősségteljes nyilatkozataira a vállalt kötelezettségek teljesítéséről”. A moszkvai külügy ugyanakkor – mintegy nyolc órával a tűzszünet kezdete előtt – ismét hangsúlyozta, hogy a minszki megállapodások legfőbb üzenete a harci cselekmények beszüntetése, a nehézfegyverzetek visszavonása és a valódi alkotmányos reform megkezdése Ukrajnában.
A közleményben aláhúzták, arra számítanak, hogy a minszki megállapodások végrehajtásáról szóló intézkedéscsomag aláírói, valamint az ukrán válság békés rendezését célzó minszki folyamatot támogató országok – így Németország és Franciaország is – mindent megtesznek annak érdekében, hogy az egyezségek szigorúan teljesüljenek.
Az orosz külügy felszólította „az ukrajnai konfliktusban érintett feleket” kötelezettségvállalásaik szigorú betartására.
Moszkva elutasítja a nyugati álláspontot, hogy Oroszország részese lenne a délkelet-ukrajnai fegyveres szembenállásnak, amely tavaly április óta több mint 5400 halálos áldozatot követelt.
Kiterjedt háború fenyegeti Ukrajnát – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök szombaton a szlovák közszolgálati rádiónak adott interjújában, hozzátéve, hogy szerinte a minszki tűzszüneti megállapodás életbe lépését korábbra kellett volna kitűzni, illetve hogy a tűzszünetet gyorsan meg fogják szegni.
„Miért csak vasárnap hajnalra tűzték ki a tűzszünetet? Ezzel csak azt érték el, hogy mindkét harcoló fél megerősíti pozícióit, és csak nagyon keveset tettek a háború megállításáért. A körülményekből ítélve a tűzszünetet gyorsan meg fogják szegni, és kiterjedt háború fenyegeti Ukrajnát” – mondta Fico az RTVS-nek nyilatkozva.
Furcsa játék folyik Kelet-Ukrajna körül, az Ukrajna javára történő fegyverszállítás folytatódni fog, de ennek hatására a szakadárok is kapnak újabb erősítést, és az ukrán hadsereg nem tud felülkerekedni az oroszbarát szeparatistákon. Szlovákiának esze ágában sincs fegyvert szállítani Ukrajnának – szögezte le.
„A tűzszünet nem oldja meg a konfliktust. Szemmel láthatóan mindegyik fél arra számít, hogy fegyvert szállítanak neki. Minden országnak van feleslege fegyverből, de Szlovákia nem szállít. A konfliktus nagy valószínűséggel folytatódni fog” – mondta.
