Mindenki tartogat valamit a tarsolyában

A nyugati médiumok közül viszonylag kevesen látják derűsen a jövőt a minszki tűzszüneti megállapodás után.

A Financial Times kiemeli, hogy a második minszki egyezség nem sokban különbözik a múlt szeptemberi elsőtől, ami azonban meglehetősen rövid életű volt. Három nagy kihívásról írnak: először is – noha Merkel csak korlátozott mértékben tudja Putyint kényszeríteni – fent kell tartani a nyomást az orosz elnökön annak érdekében, hogy ne folytassa a harcot. A második a szankciók fenntartása, ez különösen nyáron lesz kritikus, amikor felülvizsgálják az oroszok elleni gazdasági intézkedéseket.

A BBC többek közt a kelet-ukrajnai régiókban megtartandó választások jelentőségét hangsúlyozza, mely akár új, Moszkvához nem lojális vezetők győzelmét is hozhatja – mindez azonban csak találgatás. Az elemzés kitér rá, hogy a második minszki megállapodás akár sikeresebb is lehet az elsőnél. A BBC publicistája szerint egyrészt mára erősebb lett a félelem attól, hogy a helyzet kezelhetetlenné válik, másrészt a konfliktus elmérgesedésével komolyan felmerült a lehetősége annak, hogy az Egyesült Államok fegyverrel is támogassa a kijevi rezsimet.

Angela Merkel csütörtökön arról beszélt, hogy nem zárhatók ki az Oroszországgal szembeni további szankciós lépések, ha gondok mutatkoznak a kelet-ukrajnai tűzszüneti megállapodás valóra váltásával. A német kancellár Brüsszelben nyilatkozott, miután véget ért az EU-országok állam-, illetve kormányfőinek nem hivatalos találkozója. Mint mondta, a tagországi vezetők felkérték az EU javaslattevő-végrehajtó intézményét, az Európai Bizottságot, hogy dolgozza ki az esetleges további szankciós intézkedéseket.

A kancellár világossá tette: az esetleges további szankciók, amelyekről beszél, az Oroszország elleni célzott gazdasági korlátozó intézkedések sorát szaporítanák abban az esetben, ha a csütörtök hajnali minszki megállapodásokat nem hajtanák végre.

Külön kezelendő ugyanakkor az a feketelista, amelyen uniós beutazási tilalommal, illetve vagyonbefagyasztással sújtott orosz és ukrajnai természetes, illetve jogi személyek találhatók, ennek hatályba lépését nem befolyásolja a minszki megegyezés.

Francois Hollande francia államfő egyetértett Merkel szavaival, miszerint a tűzszünet betartásától függ a szankciók folytatása.

Ha az ukrán válság politikai rendezését előmozdítani hivatott, Minszkben kötött megállapodás a gyakorlatban nem valósul meg, akkor az Európai Unió meg fogja tenni a további szükséges lépéseket – ezt már Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke közölte. A korábbi lengyel kormányfő kijelentette: a teljes 1989 utáni geopolitikai rend forog kockán. „Korlátozott a bizalmunk Putyin elnök jóhiszeműségében” – utalt Tusk arra, hogy a szeptemberben szintén Minszkben kötött politikai megállapodás gyakorlatilag írott malaszt maradt.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Oroszországgal és Ukrajnával kapcsolatban mindenekelőtt azt emelte ki, hogy a bizottság újraindítja az EU–ukrán–orosz háromoldalú energiatárgyalásokat annak érdekében, hogy ne alakuljon ki ismételten olyan vita, amely fenyegetné a gázellátás biztonságát.

A Kreml pénteken leszögezte, hogy Oroszország nem aláírója, csak garantálója a kelet-ukrajnai konfliktus rendezéséről aláírt dokumentumoknak, és „fizikailag” sem várható el tőle az abban megjelölt intézkedések végrehajtása. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva ezt azzal támasztotta alá, hogy – mint azt Moszkva korábban is hangoztatta – Oroszország „a konfliktusnak nem résztvevője”, mint „amelynek végre kellene hajtania ezt az intézkedéscsomagot”.

A kijevi kormány és a nyugati hatalmak tényként kezelik, hogy a Krím félsziget tavaly márciusi elszakítása után Oroszország indította el a kelet-ukrajnai megyék elszakítására irányuló szakadár felkelést, és azóta fegyverekkel és katonákkal is támogatja a szakadárokat az ukrán fegyveres erők elleni Donyeck és Luhanszk megyei harcokban.