Megegyezés született Minszkben, Oroszország ugyanakkor képes nyitva tartani határát, továbbra is biztosítva a fegyveres utánpótlást – írja csütörtöki jegyzetében az Economist. Felhívják rá a figyelmet, hogy a megállapodás ellenére folytatódott Debalceve ostroma, orosz hadgyakorlatok folynak a határ keleti oldalán, a Krím félsziget sorsáról pedig szó sem esett a fehérorosz fővárosban. A lap szerint Putyin hagyományos orosz taktikát követve igyekszik kifárasztani tárgyalópartnereit, és míg egyszer kettőt lép előre, máskor egyet vissza. Mint írják, Putyin célja végső soron Ukrajna feldarabolása és a hidegháború utáni világrend felülvizsgálata lehet, ezt a konfliktust pedig nem lehet Minszkben megoldani.
A Minszkben csütörtökön aláírt, szombat éjfélkor hatályba lépő tűzszüneti megállapodás ellenére folytatódtak a harcok Kelet-Ukrajnában, újabb halálos áldozatokat követelve – jelentették az orosz és az ukrán hírügynökségek. A szakadárok által ellenőrzött Luhanszk lakónegyedeit csütörtök éjjel nagy erejű tüzérségi csapás érte, amelynek következtében legalább három ember meghalt és további négy megsebesült.
A szintén szakadár ellenőrzés alatt álló, Doneck megyei Horlivkában egy családi házba becsapódó lövedék három gyermeket ölt meg. A megye városait ért újabb csapásokban a helyi polgári védelmi minisztérium szerint mintegy harminc ember sebesült meg.
Dmitro Timcsuk, a harci helyzetet figyelemmel kísérő ukrán katonai szakértő ugyanakkor arról adott hírt péntek reggel, hogy a szakadár harcosok – orosz reguláris alakulatok támogatásával – folytatták Debalceve ostromát – jelentette az UNIAN ukrán hírügynökség.
Mindeközben az ukrán katonák megkezdték a nehézfegyverzet visszavonását a kelet-ukrajnai válságövezetből – ezt Pavel Klimkin ukrán külügyminiszter jelentette be.
A Telegraph arra hívja fel a figyelmet, hogy míg Ukrajna minden kötelezettsége szigorúan ütemezve van, addig az orosz csapatokat semmiféle határidő nem köti az ország elhagyására. Mint írják, az orosz katonákat csak akkor vonhatják vissza, ha Porosenko ukrán elnök autonómiát ad a kelet-ukrajnai régióknak, de ez azon az optimista feltételezésen alapul, hogy Putyin komolyan veszi a szerződésben foglaltakat.
A Financial Times kiemeli, hogy a második minszki egyezség nem sokban különbözik a múlt szeptemberi elsőtől, ami azonban meglehetősen rövid életű volt. Három nagy kihívásról írnak: először is – noha Merkel csak korlátozott mértékben tudja Putyint kényszeríteni – fent kell tartani a nyomást az orosz elnökön annak érdekében, hogy ne folytassa a harcot. A második a szankciók fenntartása, ez különösen nyáron lesz kritikus, amikor felülvizsgálják az oroszok elleni gazdasági intézkedéseket.
A BBC többek közt a kelet-ukrajnai régiókban megtartandó választások jelentőségét hangsúlyozza, mely akár új, Moszkvához nem lojális vezetők győzelmét is hozhatja – mindez azonban csak találgatás. Az elemzés kitér rá, hogy a második minszki megállapodás akár sikeresebb is lehet az elsőnél. A BBC publicistája szerint egyrészt mára erősebb lett a félelem attól, hogy a helyzet kezelhetetlenné válik, másrészt a konfliktus elmérgesedésével komolyan felmerült a lehetősége annak, hogy az Egyesült Államok fegyverrel is támogassa a kijevi rezsimet.
Angela Merkel csütörtökön arról beszélt, hogy nem zárhatók ki az Oroszországgal szembeni további szankciós lépések, ha gondok mutatkoznak a kelet-ukrajnai tűzszüneti megállapodás valóra váltásával. A német kancellár Brüsszelben nyilatkozott, miután véget ért az EU-országok állam-, illetve kormányfőinek nem hivatalos találkozója. Mint mondta, a tagországi vezetők felkérték az EU javaslattevő-végrehajtó intézményét, az Európai Bizottságot, hogy dolgozza ki az esetleges további szankciós intézkedéseket.
A kancellár világossá tette: az esetleges további szankciók, amelyekről beszél, az Oroszország elleni célzott gazdasági korlátozó intézkedések sorát szaporítanák abban az esetben, ha a csütörtök hajnali minszki megállapodásokat nem hajtanák végre.
Külön kezelendő ugyanakkor az a feketelista, amelyen uniós beutazási tilalommal, illetve vagyonbefagyasztással sújtott orosz és ukrajnai természetes, illetve jogi személyek találhatók, ennek hatályba lépését nem befolyásolja a minszki megegyezés.
Francois Hollande francia államfő egyetértett Merkel szavaival, miszerint a tűzszünet betartásától függ a szankciók folytatása.
Ha az ukrán válság politikai rendezését előmozdítani hivatott, Minszkben kötött megállapodás a gyakorlatban nem valósul meg, akkor az Európai Unió meg fogja tenni a további szükséges lépéseket – ezt már Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke közölte. A korábbi lengyel kormányfő kijelentette: a teljes 1989 utáni geopolitikai rend forog kockán. „Korlátozott a bizalmunk Putyin elnök jóhiszeműségében” – utalt Tusk arra, hogy a szeptemberben szintén Minszkben kötött politikai megállapodás gyakorlatilag írott malaszt maradt.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Oroszországgal és Ukrajnával kapcsolatban mindenekelőtt azt emelte ki, hogy a bizottság újraindítja az EU–ukrán–orosz háromoldalú energiatárgyalásokat annak érdekében, hogy ne alakuljon ki ismételten olyan vita, amely fenyegetné a gázellátás biztonságát.
A Kreml pénteken leszögezte, hogy Oroszország nem aláírója, csak garantálója a kelet-ukrajnai konfliktus rendezéséről aláírt dokumentumoknak, és „fizikailag” sem várható el tőle az abban megjelölt intézkedések végrehajtása. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva ezt azzal támasztotta alá, hogy – mint azt Moszkva korábban is hangoztatta – Oroszország „a konfliktusnak nem résztvevője”, mint „amelynek végre kellene hajtania ezt az intézkedéscsomagot”.
A kijevi kormány és a nyugati hatalmak tényként kezelik, hogy a Krím félsziget tavaly márciusi elszakítása után Oroszország indította el a kelet-ukrajnai megyék elszakítására irányuló szakadár felkelést, és azóta fegyverekkel és katonákkal is támogatja a szakadárokat az ukrán fegyveres erők elleni Donyeck és Luhanszk megyei harcokban.
