Szijjártó Péter tudatta: 19 természetes és 9 jogi személlyel bővül majd az eddigi szankciós lista. Ezzel az érintett emberek száma 151-re, míg a vállalatoké 37-re emelkedik. A miniszter emlékeztetett, hogy a külügyek tanácsa azért döntött úgy, hogy csak egy hét múlva lépteti hatályba az újabb büntetőintézkedéseket, hogy addig is a lehető legkedvezőbb feltételeket biztosítsa az ukrán válság politikai rendezését szolgálni hivatott diplomáciai erőfeszítések számára. Szijjártó azt is kiemelte, hogy az egyhangú döntés megszületett, és annak bármilyen módosításához ismét a 28 tagállam egyhangú határozata lenne szükséges. Vagyis a hatálybalépés is csak újabb egyhangú döntéssel lenne elhalasztható vagy visszavonható.
„Fontos, hogy sikerült az egységünket, az egyhangúságot megőrizni” – hangsúlyozta Szijjártó Péter. A magyar diplomácia vezetője úgy értékelte, hogy a külügyminiszterek tanácsa a magyar érdekekkel és célokkal egybevágó, bölcs döntést hozott, miután a tíz nappal ezelőtti rendkívüli külügyminiszteri tanácskozás óta szerinte „valami elindult", ismét él a remény, hogy az ukrajnai konfliktust békés, politikai úton rendezni lehessen.
„Szerintem az elmúlt időszakban most van a legnagyobb remény arra, hogy a politikai rendezésre vonatkozó megállapodás szülessen” – vélekedett a külgazdasági és külügyminiszter, úgy értékelve egyúttal, hogy a minszki német–francia–orosz–ukrán megbeszélések meghirdetése, az, hogy a vezetők ismét tárgyalóasztalhoz ülnek, azt mutatja, hogy mindenki részéről megvan a politikai szándék és akarat, amelyet szerinte demonstrálni is fontos.
Rámutatott, hogy Magyarországnak érdeke a békés rendezés, mert szomszédos országról van szó, ahol 150 ezer magyar él, és amelyen keresztül érkezik a földgáz Magyarországra. Úgy vélte, a francia és német erőfeszítéseknek köszönhető, hogy ismét vannak érdemi tárgyalások, amiért köszönet illeti meg mind Angela Merkel német kancellárt, mind Francois Hollande francia elnököt, valamint a két ország diplomáciájának vezetőit is.
Újságírói kérdésre válaszolva elárulta: a külügyek tanácsán nem került szóba, hogy az uniós tagállamok szállítsanak-e fegyvert Ukrajnának. Közölte ugyanakkor, hogy a magyar álláspont kristálytiszta, Magyarország nem szállít fegyvert Ukrajnának. „Mi a békés megoldás hívei vagyunk, és úgy gondoljuk, hogy a fegyverszállítás nem a békés megoldás irányát erősíti” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve: ezzel az állásponttal Magyarország nincs egyedül.
A hétvégi müncheni biztonságpolitikai konferencián a résztvevők többsége egyetértett abban, hogy az orosz-ukrán konfliktus nem lehet katonai erővel rendezni. Ezzel szemben az ukrán elnök, Petro Porosenko korábban fegyverekért könyörgött: „hadseregre van szükségünk, új fegyverekkel, amelyek arra kellenek, hogy megvédjük a civil lakosságot a terroristák súlyos támadásaival szemben”.
Délkelet-Ukrajnában keddtől határ-ellenőrzési rendszert vezetnek be a hadműveleti területekkel és az Oroszország által megszállt Krímmel határos térségben. Az ukrán kormány közleménye szerint az intézkedéssel növelni akarják Ukrajna nemzetbiztonságát, polgárai biztonságát, jogaik, szabadságjogaik és érdekeik védelmét, az államhatár sérthetetlenségét, az ország területi, politikai és gazdasági szuverenitását szavatoló elvek alapján.
Ezzel összhangban Donyeck, Luhanszk, Harkiv, Herszon megye több városa és járása közelében határ-ellenőrzési rendszert léptetnek életbe. A közlemény nem részletezi, hogy miként építik ki a rendszert, mit és hogyan fognak ellenőrizni, és kire hárul ez a feladat.
Az önhatalmúlag kikiáltott Donecki Népköztársaság „népi tanácsának" szóvivője, Andrej Purgin szerint a a lépés csak súlyosbítja a térségben kialakult helyzetet.
