Újságírói kérdésre válaszolva elárulta: a külügyek tanácsán nem került szóba, hogy az uniós tagállamok szállítsanak-e fegyvert Ukrajnának. Közölte ugyanakkor, hogy a magyar álláspont kristálytiszta, Magyarország nem szállít fegyvert Ukrajnának. „Mi a békés megoldás hívei vagyunk, és úgy gondoljuk, hogy a fegyverszállítás nem a békés megoldás irányát erősíti” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve: ezzel az állásponttal Magyarország nincs egyedül.
A hétvégi müncheni biztonságpolitikai konferencián a résztvevők többsége egyetértett abban, hogy az orosz-ukrán konfliktus nem lehet katonai erővel rendezni. Ezzel szemben az ukrán elnök, Petro Porosenko korábban fegyverekért könyörgött: „hadseregre van szükségünk, új fegyverekkel, amelyek arra kellenek, hogy megvédjük a civil lakosságot a terroristák súlyos támadásaival szemben”.
Délkelet-Ukrajnában keddtől határ-ellenőrzési rendszert vezetnek be a hadműveleti területekkel és az Oroszország által megszállt Krímmel határos térségben. Az ukrán kormány közleménye szerint az intézkedéssel növelni akarják Ukrajna nemzetbiztonságát, polgárai biztonságát, jogaik, szabadságjogaik és érdekeik védelmét, az államhatár sérthetetlenségét, az ország területi, politikai és gazdasági szuverenitását szavatoló elvek alapján.
Ezzel összhangban Donyeck, Luhanszk, Harkiv, Herszon megye több városa és járása közelében határ-ellenőrzési rendszert léptetnek életbe. A közlemény nem részletezi, hogy miként építik ki a rendszert, mit és hogyan fognak ellenőrizni, és kire hárul ez a feladat.
Az önhatalmúlag kikiáltott Donecki Népköztársaság „népi tanácsának" szóvivője, Andrej Purgin szerint a a lépés csak súlyosbítja a térségben kialakult helyzetet.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!