Sakkjátszma a Tóásó-ügyben

Hazatérhet Tóásó Előd Bolíviából, ám ehhez még le kell győzni számos bürokratikus akadályt.

Bolíviai lapértesülések és saját információink szerint a San Pedro börtönben raboskodó Tóásót és Tadicsot a múlt héten még az ország belügyminisztere és főügyésze (!) is meglátogatta, és a magas rangú tisztviselők győzhették meg őket a vádalku elfogadásáról – valószínűleg garanciát is adhattak, hogy nem fogják átverni őket. A vádlottaknak azzal is számolniuk kellett, hogy rövidített eljárás nélkül a tárgyalás még évekig elhúzódhat, hiszen csak a tanúvallomásokon vannak túl, a bizonyítási eljárás és az azt követő védelem még hátravan. A kormánynak is fontos a megegyezés, mert egyre nagyobb az ügyön a nemzetközi figyelem, az eljárás során elkövetett jogsértések és törvénytelenségek miatt az ENSZ fogva tartásokat vizsgáló bizottsága és az Amnesty International, valamint több nemzetközi jogvédelmi szervezet jelentést adott ki, illetőleg az Európai Parlament is vizsgálta az ügyet.

Tóásót végül fegyveres felkeléshez nyújtott informatikai támogatás miatt ítélték 5 év 10 hónap szabadságvesztésre. Ezt a magyar férfi már letöltötte, és mivel senki sem fellebbezett, a döntés jogerős, így hamarosan szabadulhat. Az ítéletben az is benne van, hogy Tóásó azzal vétkezett: programot írt számítógépes hackerek ellen. Ezért másutt dicséret járna, de az sem tűnik súlyos bűncselekménynek, hogy az informatikatanár honlapot készített Rózsa Flores Eduardónak, és karbantartotta az országba érkezett külföldiek számítógépeit.

A vádalku során meghozott ítélet legfontosabb jellemzője, hogy a magyar férfi ellen ejtették a terroristavádat. Korábban két elnökválasztási kampány alatt is teleplakátolták Bolíviát a „híres külföldi terrorista”, vagyis Tóásó Előd fotójával, és a kormány több millió példányban kiadott brosúrában, sok oldalon keresztül bizonygatta, hogy a magyar férfi terrorista. A puskalövés nélküli „fegyveres felkelés” vádpont egyébként bolíviai jogászok szerint nem jogi, hanem politikai kategória, és a vesztes erők vezetőinek bűncselekménye – a győztesek ugyanis kormányra kerülnek. Bolíviában – de egyébként egész Latin-Amerikában – bevett szokás a társadalmi-politikai mozgalmak kriminalizálása, hiszen így csírájában tudják elfojtani a kezdeményezéseket.

Tóásó Edit az ítélet kihirdetése után lapunknak azt mondta, biztos öccse ártatlanságában, és megérti, hogy neki most az a prioritása: feleségével együtt mielőbb élve hazakerüljön. A család számít a magyar külügy segítségére, hiszen Elődnek valószínűleg lejárt az útlevele, bolíviai feleségének pedig schengeni vízumra van szüksége. Maria Elena Fortun de Tóásó egyébként naponta látogatta férjét a börtönben, és az ebéd mellett vitte az előző nap kapott magyar házi feladat megoldását – nyelvünket tanulva évek óta tudatosan készül a Magyarországon való telepedésre.

Az elítélt férfi nővére az MTI-nek arról is beszélt, még le kell győzni néhány bürokratikus akadályt ahhoz, hogy öccsét szabadon engedjék, és hazautazhasson. Ezek között említette azt, hogy az ítéletről szóló értesítést a bíróságnak át kell küldenie a börtönbírónak, neki pedig el kell végeznie a papírmunkát. – A latin-amerikai ország bürokráciáját ismerve lehet arra számítani, hogy elhúzódik ez a folyamat – tette hozzá. A Budapesten élő nő kiemelte, az Európai Unió ottani nagykövete is nyomást gyakorolhatna a bolíviai hatóságokra, és az illetékes magyar külképviseletnek is mielőbb lépnie kell.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium szombaton azt közölte az MTI-vel: Szijjártó Péter tárcavezető utasította Magyarország Bolíviába akkreditált Buenos Aires-i nagykövetét és konzulját, személyesen járjanak el a helyi hatóságoknál annak érdekében, hogy Tóásó Előd mielőbb elhagyhassa az országot. A konzuli szolgálat fel van készülve arra, hogy a megfelelő technikai segítséget biztosítsa számára – tették hozzá.