Sakkjátszma a Tóásó-ügyben

Hazatérhet Tóásó Előd Bolíviából, ám ehhez még le kell győzni számos bürokratikus akadályt.

Kétszáz fegyveres rendőr biztosította péntek délben La Pazban annak a bíróságnak a környékét, ahol Tóásó Előd és két társa vádalkuját tárgyalta a bíróság. Csak látszólag ment minden simán a rövidített eljárás során – információink szerint Tóásó napokon keresztül őrlődött azon, hogy elfogadja-e a bolíviai kormány ajánlatát. A dilemma oka: részben bűnösnek kellett vallania magát az ártatlanságát folyamatosan hangoztató férfinak, cserébe viszont szabadulhat. Ráadásul nem bízott a kormányban, amely többször megszegte a törvényeket az évek óta zajló ügyben, és sokszor megalázó módon, az alapvető emberi jogokat sem tisztelve bánt a vádlottakkal. Könnyen előfordulhatott volna az is, hogy a vádalkut csak blöffnek szánták, és a beismerő vallomás után tovább folytatják a rendes eljárást – egyébként még most is van elméleti esély arra, hogy az ítélet ellenére sem engedik szabadon.

Úgy tudjuk, a vádalku elfogadásában a végső lökést az adta meg Tóásó Elődnek, hogy az úgynevezett terroristaper harmincnyolc vádlottjából egy február közepén vádalkut kötött a kormánnyal, és ennek során a társaira vallott.

Az Öregnek (El Viejo) is nevezett Ignacio Villa Vargas ezzel megszegett egy, az ügyben érintettek között létező hallgatólagos egyezséget, amely szerint nem tesznek egymásra nézve terhelő vallomást. Az ügyben előbb koronatanúként, később vádlottkén szereplő Vargas a döntését – információink szerint – a társainak utólag azzal magyarázta, hogy megrendült az egészségi állapota, nem akar a börtönben meghalni, ezért ment bele a kormány által ajánlott kompromisszumba. Tóásó számára ezzel nyilvánvalóvá vált: az Öreg vádalkujával megkezdődött a vádlottak kimenekülése az úgynevezett terroristaperből, és az ügy természeténél fogva aki utoljára marad, az jár a legrosszabbul. Az egyébként szívbeteg Tóásó egészségét is megviselte a négyezer méteres tengerszinti magasságú börtönben eltöltött csaknem hat év (az eljárás érdemi részének megkezdése, vagyis 2012 óta minden második héten elviszik egy másik városba, így gyakorlatilag folyamatosan ingázik a tengerszinthez közeli magasság és a négyezer méter között, és ez különösen megerőltető még egy egészséges szervezet számára is). Az utóbbi időben ráadásul Santa Cruzban zajlott a per, így minden második hetet egy számára idegen fegyintézményben, a Palmasolában kellett eltölteni. A börtön hírhedten kemény még a bolíviai viszonyok között is. 2013-ban például egy több napig tartó börtönlázadás harminc halottat és csaknem negyven sebesültet követelt az elítéltek között. A magyar férfinak ekkor szerencséje volt, mert azon a héten tárgyalási szünet lévén ő éppen La Pazban tartózkodott. Tóásó kedélyállapotát az sem javította, hogy az Amerika-közi bíróságra az alapvető emberi jogok és a vonatkozó nemzetközi egyezmények megsértése miatt Mario Tadiccsal közösen beadott feljelentésük ügye is vontatottan halad annak ellenére, hogy már 2010-ben befogadták a kérelmüket.

Bolíviai lapértesülések és saját információink szerint a San Pedro börtönben raboskodó Tóásót és Tadicsot a múlt héten még az ország belügyminisztere és főügyésze (!) is meglátogatta, és a magas rangú tisztviselők győzhették meg őket a vádalku elfogadásáról – valószínűleg garanciát is adhattak, hogy nem fogják átverni őket. A vádlottaknak azzal is számolniuk kellett, hogy rövidített eljárás nélkül a tárgyalás még évekig elhúzódhat, hiszen csak a tanúvallomásokon vannak túl, a bizonyítási eljárás és az azt követő védelem még hátravan. A kormánynak is fontos a megegyezés, mert egyre nagyobb az ügyön a nemzetközi figyelem, az eljárás során elkövetett jogsértések és törvénytelenségek miatt az ENSZ fogva tartásokat vizsgáló bizottsága és az Amnesty International, valamint több nemzetközi jogvédelmi szervezet jelentést adott ki, illetőleg az Európai Parlament is vizsgálta az ügyet.

Tóásót végül fegyveres felkeléshez nyújtott informatikai támogatás miatt ítélték 5 év 10 hónap szabadságvesztésre. Ezt a magyar férfi már letöltötte, és mivel senki sem fellebbezett, a döntés jogerős, így hamarosan szabadulhat. Az ítéletben az is benne van, hogy Tóásó azzal vétkezett: programot írt számítógépes hackerek ellen. Ezért másutt dicséret járna, de az sem tűnik súlyos bűncselekménynek, hogy az informatikatanár honlapot készített Rózsa Flores Eduardónak, és karbantartotta az országba érkezett külföldiek számítógépeit.

A vádalku során meghozott ítélet legfontosabb jellemzője, hogy a magyar férfi ellen ejtették a terroristavádat. Korábban két elnökválasztási kampány alatt is teleplakátolták Bolíviát a „híres külföldi terrorista”, vagyis Tóásó Előd fotójával, és a kormány több millió példányban kiadott brosúrában, sok oldalon keresztül bizonygatta, hogy a magyar férfi terrorista. A puskalövés nélküli „fegyveres felkelés” vádpont egyébként bolíviai jogászok szerint nem jogi, hanem politikai kategória, és a vesztes erők vezetőinek bűncselekménye – a győztesek ugyanis kormányra kerülnek. Bolíviában – de egyébként egész Latin-Amerikában – bevett szokás a társadalmi-politikai mozgalmak kriminalizálása, hiszen így csírájában tudják elfojtani a kezdeményezéseket.

Tóásó Edit az ítélet kihirdetése után lapunknak azt mondta, biztos öccse ártatlanságában, és megérti, hogy neki most az a prioritása: feleségével együtt mielőbb élve hazakerüljön. A család számít a magyar külügy segítségére, hiszen Elődnek valószínűleg lejárt az útlevele, bolíviai feleségének pedig schengeni vízumra van szüksége. Maria Elena Fortun de Tóásó egyébként naponta látogatta férjét a börtönben, és az ebéd mellett vitte az előző nap kapott magyar házi feladat megoldását – nyelvünket tanulva évek óta tudatosan készül a Magyarországon való telepedésre.

Az elítélt férfi nővére az MTI-nek arról is beszélt, még le kell győzni néhány bürokratikus akadályt ahhoz, hogy öccsét szabadon engedjék, és hazautazhasson. Ezek között említette azt, hogy az ítéletről szóló értesítést a bíróságnak át kell küldenie a börtönbírónak, neki pedig el kell végeznie a papírmunkát. – A latin-amerikai ország bürokráciáját ismerve lehet arra számítani, hogy elhúzódik ez a folyamat – tette hozzá. A Budapesten élő nő kiemelte, az Európai Unió ottani nagykövete is nyomást gyakorolhatna a bolíviai hatóságokra, és az illetékes magyar külképviseletnek is mielőbb lépnie kell.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium szombaton azt közölte az MTI-vel: Szijjártó Péter tárcavezető utasította Magyarország Bolíviába akkreditált Buenos Aires-i nagykövetét és konzulját, személyesen járjanak el a helyi hatóságoknál annak érdekében, hogy Tóásó Előd mielőbb elhagyhassa az országot. A konzuli szolgálat fel van készülve arra, hogy a megfelelő technikai segítséget biztosítsa számára – tették hozzá.