London nyújt ugyan „valamelyest segítséget” Ukrajnának katonai képzési programokkal, illetve nem fegyverzetnek minősülő eszközök, például könnyű páncélozott csapatszállító járművek átadásával, de azt nem tervezi, hogy az ukrán hadseregnek fegyvereket szállítson – mondta William Hague.
A volt brit külügyminiszter hangsúlyozta: a kormánynak az elmúlt években általánosságban is az volt az álláspontja, hogy konfliktusövezetekbe nem szállít fegyverzetet, mert London minden esetben a diplomáciai megoldásra törekszik. A brit kormány szerint az ukrán válság esetében az Oroszországra kirótt nemzetközi szankciók hosszú távú gazdasági hatása és összes egyéb következménye „a megfelelő büntetés, amelyet Oroszországnak fizetnie kell” – mondta. Szerinte „nagyon óvatos megfontolásnak” kell megelőznie bármiféle olyan döntést, amely konfliktusövezetekbe irányuló fegyverszállításokról szól.
Ezzel gyökeresen ellentétes álláspontot fejtett ki vasárnap megjelent cikkében Hague egyik volt kabinettársa. Liam Fox, a kormányzó Konzervatív Párt alsóházi képviselője, aki 2011-ig a védelmi miniszteri tisztséget töltötte be, a The Sunday Telegraph című vasárnapi brit konzervatív lapban azt írta: a Nyugatnak rá kell ébrednie, hogy a Kreml világosan körülhatárolt stratégiai célja a dominancia megszerzése „a Baltikumtól a Balkánig”. Fox szerint a nemzetközi közösség feleslegesen próbálkozik a szankciókkal, mert Vlagyimir Putyin orosz elnököt hidegen hagyja saját népének szenvedése.
A volt brit védelmi miniszter szerint ezért a NATO-nak biztosítania kell, hogy Ukrajna megvédhesse magát, és ennek érdekében lehallgatástól óvott katonai távközlési rendszerekkel, páncéloselhárító eszközökkel, felderítésre és célpontkijelölésre alkalmas drónokkal kell ellátnia az ukrán fegyveres erőket.
A nyugati országok túlságosan félnek attól, hogy „a jóléti ellátásoktól függővé vált” lakosságuk rovására csoportosítsanak át anyagi forrásokat nemzetbiztonsági kiadásokra, és ezt Oroszország is tudja, ez a helyzet azonban nem tartható – írta vasárnapi cikkében Liam Fox.
Egy másik nagy konzervatív vasárnapi brit lap, a The Sunday Times magas rangú nemzetbiztonsági illetékeseket idéző értesülése szerint David Cameron miniszterelnök utasította a titkosszolgálatokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a Nagy-Britanniában tevékenykedő orosz hírszerzők azonosítására.
Az MI5 és az MI6 – vagyis a belső elhárítás és a külső hírszerzés –, valamint a brit kormány kommunikációs figyelőszolgálata (GCHQ) oroszul értő munkatársakat toboroz. Az egyik ilyen álláshirdetés szerint a feladat „orosz nyelven zajló telefonbeszélgetések figyelése a nemzetbiztonságot fenyegető potenciális veszélyek, köztük terrorcselekmények és a kémtevékenység elleni fellépés jegyében”.
Nemrég két orosz nagy hatótávolságú bombázó repülő megközelítette Nagy-Britannia partjait, igaz, nem sértette meg annak légterét, de a Királyi Légierő riasztott két Typhoon vadászgépet, amelyek elkísérték az idegen gépeket. Az elmúlt hónapokban orosz bombázó, hadihajó és tengeralattjáró és vészes közelségbe került Nagy-Britannia légteréhez és tengeri határaihoz, ami joggal vet fel kérdéseket Londonban.
Sir Michael Graydon, a Királyi Légierő (RAF) korábbi vezetője azt nyilatkozta többek között a Telegraphnak és a Daily Mailnek, hogy kétségei vannak afelől, vajon Nagy-Britannia meg tudná-e védeni magát egy esetleges háborúban Oroszországgal szemben. A brit légierő ugyanis korábbi képességeinek mindössze a felével rendelkezik ma.
